Percek alatt fogyott el az összes jegy a turnéra.
Valószínűleg, mikor tavaly decemberben bejelentették, hogy Olivia Rodrigo idén tavasszal útnak indul karrierje első turnéjára, még ő és a csapata sem sejtették, hogy mekkora érdeklődés lesz iránta. A Sour Tour keretein belül ugyanis párezer férőhelyes helyszíneken lép fel az énekesnő, annak ellenére, hogy akár háromszor ekkora kapacitással rendelkező arénákat is simán megtöltött volna, ennek következtében pedig a jegyek minden dátumra percek alatt fogytak el.
Mi is elég körülményesen jutottunk hozzájuk. Hiába léptünk be a francia Ticketmaster oldalára fél órával a jegyvásárlás kezdete előtt, a csupán 6.300 férőhelyes Zénith-be már akkor majdnem 10 ezer ember várakozott a virtuális sorban, és ez a szám csak növekedett. Végül a SeeTickets oldalán sikerült venni 2 jegyet – nem túlzás azt mondani, hogy az utolsó kettőt – a P szektorban, ami az állórész utáni második ülőszektor jobb oldalt. Eleinte állójeggyel szerettünk volna menni, de utólag abszolút nem bánjuk, hogy végül csak ülőt sikerült vennünk.
Ennek az az oka, hogy nem egy rajongó aludt kint az arénánál. Előző este már több, mint 30-an várakoztak, reggelre pedig már több százan tartózkodtak a helyszínen, hogy a lehető legközelebbről láthassák élőben Oliviát. Mi a 18:30-as kapunyitás előtt egy órával érkeztünk meg, és természetesen addigra már kilométeres sor állt ott. Szerencsére a merch standnál nem kellett szinte semennyit várakoznunk, így gyorsan megvettük a pólót, amit szerettünk volna, és már be is álltunk a sorba. A beengedés meglepően gyorsan haladt, hiszen több kapun engedték be a fanokat, így nagyjából fél óra alatt bent is voltunk.
Az előzenekar Baby Queen volt, akit egyébként Yungblud 2020-as virtuális turnéján is láttunk már, Olivia koncertje pedig 21:15-kor vette kezdetét. Közvetlenül mielőtt színpadra lépett volna, találó módon a One Direction Olivia című dalát játszották le, ami közben már az egész aréna felállt, és lélegzetvisszafojtva várta az énekesnőt, majd felcsendült a Brutal első pár akkordja, mint intro. Ezután elhúzódott a függöny, amire eddig a Sour Tour felirat volt kivetítve, és közönség soraiból érkező hatalmas sikítások közepette megjelent a színpadon az énekesnő, és kezdetét vette a show. A színpad felett egy diszkógömb ékeskedett, hátul pedig csillogó ezüst függöny adta meg a látványvilág hangulatát.
A Brutal és a Jealously, Jealousy rockosított verziója igazi energiabombaként tüzelte fel a közönséget, és főként az első alatt szinte alig lehetett hallani az énekesnőt, hiszen a közönség minden egyes dalszöveget vele együtt kiabált. Ezután egy kicsit lassabbra vette a tempót, és a zongorához ülve mesélt arról, hogy a következő dalt akkor írta, amikor teljesen össze volt törve a szíve. Így van, a Drivers License című slágerről van szó, ami a legelső dalaként meghozta Oliviának a hírnevet és a nagy áttörést. Mondanunk sem kell, hogy az egész Zénith vele együtt énekelt minden szót az elejétől a végéig, amit utána meg is jegyzett:
Ezt a dalt a hálószobámban írtam a könnyeimmel küszködve, most pedig több ezer ember énekli velem Párizsban. Ez elég menő, köszönöm.
Egy feldolgozással folytatódott a koncert, méghozzá Avril Lavigne Complicated című klasszikusával, ami alatt a zongorája tetejére mászott fel az énekesnő, és ott adta elő. A Hope Ur Ok alatt gitárt ragadott, a függöny behúzódott, az aréna pedig lilába borult, ugyanis még a sorban pár rajongó osztogatott lila matricákat, amiket a dal alatt a vakunkra tudunk tenni, így az lilán világított – csodás látvány volt. Az Enough for You/1 Step Forward, 3 Steps Back medley-t hasonló módon adta elő, majd egy időre eltűnt a színpadról, amíg a bandája játszott.
A következő felvonásra a fehér topját és hosszú nadrágját egy csillámos topra és szoknyára váltotta, és a Happier-rel folytatódott a show, majd a Hight School Musical sorozatból ismert All I Want következett, melyet elmondása szerint a karaktere szemszögéből írt, de később rájött, hogy ő maga is tud azonosulni vele. Ezután egy pörgősebb Republica feldolgozással, a Ready to Go-val rázta fel ismét a közönséget, amit a jelenlévők valószínűleg sokan, velünk együtt előtte nem ismertek, de nagyon jól állt Oliviának az electro-pop szerzemény. A Favorite Crime előtt egy kicsit mesélt arról, hogyan is született meg sokak kedvenc dala a Sour című albumáról. Elárulta, hogy ő es a producere, Dan éppen a stúdióban voltak, és nem igazán jutottak egyről a kettőre, amíg aztán elő nem vett egy verset, amit pár nappal azelőtt írt, és végül ezt zenésítették meg.
A Traitor-hoz ismét a zongorához ült, és az egész aréna vele együtt énekelte a szöveget, majd következett a Deja Vu, ami alatt rendesen meg is énekeltette a közönséget. Ezután már csak a ráadás volt hátra, ami természetesen nem más volt, mint a Good 4 U, és tavalyi év egyik legnagyobb slágerét vele együtt énekelte mind a 6000 ember, aki ott volt a koncerten. Olivia a konfetti eső közepette franciául köszönt el a párizsi közönségtől:
Merci beaucoup, Paris!
…és már el is tűnt a színpadról. A kicsit több, mint egy órás show alatt egyébként matricákat is ragasztott a színpadra, ugyanis a turné minden egyes állomásán kidekorálja párral. A konfetti sem sima négyzet volt: a legtöbb pillangó alakú volt, és kis üzenetek voltak ráírva, mint a „hope ur ok”, vagy a „thx for coming to the sour tour”.
Összességében csodálatos koncertet adott Olivia, és az is érthető, miért nem arénákba ment el vele, hiszen sokkal inkább színháztermekre tervezték az egészet. Ez egy intimebb, kisebb volumenű show volt, mint amivel egy 15-20 ezres közönség elé lehet kiállni, de abban szinte biztosak lehetünk, hogy a következő alkalommal már arénákat fog megtölteni, így minden szempontból szerencsés az, aki még most, az első turnéján el tudta csípni.
