Niall Horan: Néha börtönben éreztem magam a One Directionben!

A bandában töltött időszakról mesélt az énekes.

Niall Horan már 16 éves kora óta ismeri Dermot O’Leary-t, hiszen ő volt a 2010-es brit X Factor műsorvezetője. Ebben a szériában szerepelt a One Direction is, és az akkor még csak tinisrácok nem is sejtették, micsoda utazás vár rájuk. Bár Niall és Dermot többször találkozott az évek során, soha nem beszélgettek túl sokat: most azonban megtették, méghozzá egy órán keresztül, a műsorvezető People, Just People nevezetű podcastjében.

Niall rengeteg mindenről mesélt részletesen, többek között a gyerekkoráról, a kezdetekről, és az X Factorban töltött időről – elárulta például, hogy nem szívesen nézi vissza a meghallgatását, mert cikinek érzi – de a legtöbbet a One Directionben töltött időszakról esett szó.

Az énekes elmondása szerint roppant hirtelen jött számukra a világhírnév és minden, ami ezzel jár, amikor tulajdonképpen szinte csak gyerekek voltak. Szerencséjükre nem vették véresen komolyan a versenyt, és nem felejtették el jól érezni magukat – mi több, a stáb a stúdió bajkeverőinek hívta őket!

Szeptemberben összepakoltuk a bőröndünket, beköltöztünk az X Factor házba, és soha többet nem mentünk haza

– kezdte.

Az X Factor ház után egy ideig különböző hotelekben laktak, majd mind az öten összeköltöztek.

Finchley-be költöztünk egy apartmanházba. Nekem megvolt a külön lakásom, Zayn-nek és Liamnek is, Harry és Louis pedig együtt éltek egy nagyobb lakásban. De tulajdonképpen mindannyian egy házban laktunk.

Az energiát és a motivációt már akkor is a rajongóiktól kapták, habár elsőre hihetetlen volt nekik, hogy egyáltalán léteznek fanjaik.

Eleinte, mikor láttam a kocsiból a fanokat, olvastam magunkról az újságban, vagy csak az utcán sétáltam, és paparazzik kezdtek el követni, teljesen hihetetlen volt számomra.

Niall szerint 5 év kívülről nem tűnik olyan sok időnek, de átélni már teljesen más volt, és nem mindig volt kellemes.

A What Makes You Beautiful megjelenése után indult be igazán az egész. Akkoriban csináltunk egy dedikáló körutat Angliában, és ott tapasztaltam először ezt az őrületet.

Ezután egy európai körútra indult a csapat, amit az énekes a mai napig az egyik legőrültebb útjuknak tart. Négy nap alatt négy különböző országot jártak meg: Olaszországot, Franciaországot, Németországot, és Hollandiát.

Emlékszem, amikor megérkeztünk Olaszországba, azt gondoltam, ez már nagyon durva. Milánó főterén voltunk, körülöttünk több ezer ember, és csak kopogtattak és kopogtattak a kocsiablakon. Akkor láttam először valódi hisztériát.

Nem sokra rá ez már mindennapossá vált számukra, ám ettől függetlenül nem volt könnyű kezelni. Niall-nek nagy fájdalma volt például, hogy amikor Latin-Amerikában turnéztak, semmit sem láttak a gyönyörű városokból, mert a hotelben kényszerültek maradni.

Néha úgy éreztem magam, mintha börtönbe lennék. Számomra nagyon küzdelmes volt az első pár év, mikor 17, 18, 19 évesek voltunk, mert szerettem volna különböző dolgokat csinálni, de helyette a hotelszobáink rabjának éreztem magam.

Rajongók a srácok szállodája előtt.

Olykor volt, hogy tízezer ember is állt a szállodájuk körül, így teljesen lehetetlen volt, hogy biztonságban el tudják hagyni azt.

Nem értettem, miért nem engedtek sehova, mikor csak sétálni szeretnénk egyet! Mostmár megértem, de akkoriban fiatalabb voltam, nem tudtam a rajongóink szemével látni magunkat.

Valószínűleg ekkoriban még jobban megszerette a golfozást, mint addig, hiszen elmondása szerint szinte a golfpálya volt az egyetlen hely, ahová el tudtak szabadulni.

Harry-vel annak idején folyton golfozni jártunk. Így szabadultunk el a holtelből, mert csak a kapuig kellett eljutnunk, és az bezárult mögöttünk.

Niall és Harry imádtak együtt golfozni.

A nehézségek ellenére természetesen már akkoriban is roppant hálás volt mindenért, ami történt vele, és erre mindig emlékeztette is magát.

Legbelül mindig is úgy voltam vele, hogy ki tudja, meddig fog ez tartani, ezért addig kell kiélvezni, amíg lehet!

Így hát, amikor szünetre ment a banda, kettős érzés fogta el. Egyrészt jól esett neki a pihenés, hiszen előtte két éven keresztül megállás nélkül turnéztak, másrészt viszont egyből el is kezdett hiányozni neki az életvitel, amit 16 éves kora óta folytatott.

Szerettem volna egy kis szabadidőt, de ugyanakkor egy évre rá már ki is adtam az albumom, mert hiányzott a stúdió, a tévés promók, minden. Ez az, amit igazán szeretek csinálni.

Niall első szóló tévés fellépése.

Az első lemeze, a Flicker megjelenése felszabadító érzés volt számára, azonban a második, Heartbreak Weather című albumát még jobban szereti, így hatalmas csalódás volt neki, hogy nem indulhatott turnézni vele, és így promózni sem volt már kedve a karantén alatt.

Az gondoltam, mi értelme van több kislemezt kiadni, ha úgysem utazhatok, és nem adhatom elő élőben őket? És nagyon szerettem volna, mert egy-másfél évet dolgoztam rajtuk! Remélem, mire újra turnézhatok, még jobban fognak szólni élőben, és vadiúj dalok is születnek addigra.

A kérdésre, hogy elkezdett-e már új anyagon dolgozni, azt felelte, hogy írt pár dalt és van pár jó ötlete, de nem szeretné maga mögött hagyni még a Heartbreak Weather-t sem.

Amint lehet, turnéra indul a Heartbreak Weather lemezével az énekes.

Azért a karantén pozitívabb oldaláról is esett pár szó. Niall elárulta, hogy rendmániás, így jó esett neki, hogy nem egy bőröndből élt az elmúlt évben. Emelett sokat edzett, főzött, és a kényszerszünet hatására közelebb is került önmagához.

Türelmesebb, nyugodtabb lettem az év során, és rájöttem, hogy nem kell folyamatosan dolgoznom. Többet tanultam magamról egy év alatt, mint egész életem során!

A teljes, egy órás beszélgetést itt tudod meghallgatni:
https://youtu.be/tVkDZ4sAKFM

Megosztás: