Szomorkásabb vizekre evezünk az énekesnővel.
A tavalyi év egyik legnagyobb dobása volt Billie Eilish, nem csak hogy debütáló lemeze, a When We All Fall Asleep Where Do We Go?, hanem maga a személyisége, a stílusa és a sötétség, ami körülövezte.
A dalt természetesen újra tesójával Fineas-szal közösen alkották meg. Az biztos, hogy teljesen elhatárolódik stílusában debütáló EP-jétől, a Don’t Smile At Me-től is, illetve a fentebb említett, első korongjától is. A szépen felfele ívelő ballada már-már r’n’b jegyeket kezd mutatni a második felében, a pozitív dalszövegnek egyfajta alátámasztása. Tökéletesen megtöri a melankóliát a tempóváltás – vajon ez lesz az irány a második lemezének?
Eilish a következőt nyilatkozta a dalról, mely azért nem hangzik annyira pozitívan.
Kétségbeejtő a jövőnk, mind embereknek, mind mint a Föld lakói… őrülten hangzik, de elérkeztünk arra a pontra, ahol a remény már teljesen reménytelennek érződik. Egyáltalán megéri reménykedni? Egyáltalán megéri kívánni valamit? Hihetetlen, de itt tartunk jelenleg, ezért is kell a zene. Szükségünk van egy kis reménységre.
– nyilatkozta Billie Zane Lowe-nak.
Mi azért kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő…
