Nem akármilyen dallal és videóklippel lepte meg magát születésnapja alkalmából Belényi Mihály, azaz Audiopoeta, kortárs verseiből szőtt csavaros popot és más stílusjegyet ötvöző dalszerző-előadó. A „Csontok a szekrényből” című track-ben Misi Byron-i romantikus beletörődése, az elmúlt 30 év sebei, vallomásai és történései mellett arra is rávilágít, hogy az élet mindig tartogat meglepetéseket, amiért nem lehet elég hálás.
Életem második leghosszabb száma ez, de egyértelműen leghosszabb, amihez klip is készült. Ez nem véletlen, mert a „Csontok a szekrényből” 30. szülinapomon fogom publikálni, ezt kapom magamtól szülinapomra. 🙂 Azért is nagy ünnep ez számomra, mert szerintem sem én, sem anyám 30 éve nem gondolta volna, hogy ezt a kort meg fogom élni
– kezdi mondandóját Belényi Mihály, azaz Audiopoeta, aki megannyi tapadós felvétellel aranyozta be a frappáns, humoros és érzelmekkel teli szövegek után éhes közönség napjait, miközben a legszínesebb zenei stílusban és formában alkotott.
2022-ben debütált konceptalbuma, a ’Keserű Savanyú Édes’ szakmailag hatalmas szintlépés volt, legutóbb pedig másik nagy szenvedélyéhez írt ódát a „Röpis” című trackben, de régebbiekből a bulizósabb „ROZÉ”–t is kiemelhetjük.
„Szerettem volna összefoglalni az eddigi életem/munkásságom mind vizuálisan, mind audiovizuálisan. A szemfülesebbek a zenében és a klipben is észrevehetnek előző kiadványokból utalásokat. Sok emberrel dolgoztam már az elmúlt évek alatt, kitekintések gyanánt, de ezt a projektet a mindenkori, jól bevált, általam nagyon szeretett emberekkel akartam csinálni. Pátzay Ádám az operatőr, akinek többek között a „Szív Ritmus Zavar„, „Bolyongunk az űrben„,”Nagyon jó a pinád!” videóklipjét köszönhetjük. Dancsó Péter az utómunka vizuális része, akinek a „Kattints rám!” és a „Bolyongunk az űrben” utómunkájáért vállalt szerepet. A mindenkori legkedvesebb barátom, a sminkes Bánki Astrid Eszter, aki szinte az összes eddigi klipjeim alapköve volt. Surman Barbi, aki tetováló ugyan, de mindig konstruktív tanácsadó és segítő a gyártás alatt. És a dal alapja természetesen Genoff Patrik nevéhez fűződik, mint megannyi más szerzeményem is ezelőtt.”
A videóklip pedig egy kisfilmként funkcionál, amiről talán nem túlzás a kijelentés, hogy Misi eddigi legkreatívabb munkája:
A rendezést, koncepciót, vágást én vállaltam magamra, ezt a művészeti folyamatot is szerettem volna élvezni. Sikerült. Sem a dallal, sem a képi világgal a célom nem a megbotránkoztatás volt, hanem a kifejezés és meghökkentés, amilyen az élet maga tud lenni. Úgy érzem, remek összefoglalója lett ez egy igen domináns életszakaszomnak.