Nosztalgiavonatra fel!
Sophie Ellis-Bextor angol énekesnő és dalszerző, kiemelkedő karrierrel büszkélkedhet a pop és dance zene világában. A 2000-es évek elején vált ismertté, és azóta is a brit popzenei szcéna meghatározó alakja. A Jacob Elordi és Barry Keoghan által jegyzett és a Prime Video-n elérhető Saltburnnek köszönhetően pedig reneszánszát éli az énekesnő és a Murder on the Dancefloor című dala is, ami a film ikonikus zárójelenetében csendül fel. Az énekesnő folyamatosan hű marad önmagához, és az évek során felhalmozott tapasztalataival egyre gazdagabbá teszi zenéjét.
A Murder on the Dancefloor mellett számos más sikeres dal is köthető a nevéhez, amelyek hozzájárultak a tehetségének és az egyedi hangjának elismeréséhez, ebből szemezgettünk néhányat, ugyanis megéri akár csak nosztalgiából 15 percet szánni az énekesnő munkásságára, de ha elkapott a láz és ki sem tudod űzni a dalt a fejedből, akkor pedig könnyen lehet, hogy ezek is tetszeni fognak.
Groovejet (If This Ain’t Love) (2000)
Sophie karrierjének egyik csúcspontja volt ez a dal, amelyben a DJ Spiller-rel való együttműködés során egy igazi sláger született. A dal elnyerte a Brit Awards legjobb nemzetközi dance díját, és hozzájárult az énekesnő átütő sikerének kiteljesedésében.
Heartbreak (Make Me A Dancer) (2009)
A dal Bextor és a Freemasons nevű brit house-producer duó közöse, ami 2009-ben került kiadásra, amely a dance-pop és house műfajokat ötvözi. A dal egy lendületes és táncolható ritmussal rendelkezik, ami jól tükrözi a Freemasons karakterisztikus zenei stílusát. Az érzelmekkel teli dalszöveg egy olyan szerelmi történetet mesél el, amelynek középpontjában a szakítás áll. A címben található utalás a zenében való feloldódásra és az érzelmek kifejezésére utal.
Music Gets the Best of Me (2002)
A Sophie debütáló albumáról érkező Read My Lips megjelenésekor nagy sikert aratott. A szám lendületes és energikus, jellegzetesen elektronikus hangzásvilággal rendelkezik, amely Sophie egyedi stílusát mutatja be. A szöveg érzelmes hangulatot áraszt, és arról szól, hogy a zene milyen mértékben képes megérinteni és befolyásolni az embert, különösen a személyes élmények és érzelmek szempontjából. A dal egyébként kiemelkedő helyet foglalt el a brit kislemezlistákon és meghódította Európát is.
Bittersweet (2010)
Negyedik stúdióalbumáról, a Make a Scene-ről, származó egyik markáns és érzelmekkel teli dal. A 2010-ben megjelent kislemez a karakteres énekesnő sajátos hangját és művészi sokoldalúságát mutatja meg. A dal egy modern, dance-pop köntösben jelenik meg, és tökéletesen egyesíti az elektronikus zene dinamikáját a szívbe markoló szöveggel, miközben egy olyan élményt örökít meg, amelyben az érzelmek, a szenvedély és a melankólia összetalálkoznak.
Crying at the Discotheque (2020)
A dal a „Songs from the Kitchen Disco” című albumon kapott helyet, amely Sophie otthoni karantén idején készült dalait gyűjti össze. Az Alcazar nevű svéd eurodance csapat 2001-es eredeti dalának feldolgozása, ami egy időutazásra invitálja a hallgatót a disco korszak fénykorába, megidézve a 70-es és 80-as évek diszkózenéjét, miközben Sophie egyedi hangja és stílusa által modern és friss élményt teremt. A dalban az eredetihez hű maradva Sophie kifinomult énekstílusa és a diszkó stílus iránti szeretete jól érvényesül.
Az énekesnő egyébként márciusban Bécsben ad koncertet, amiről itt írtunk már bővebben. Az utolsó jegyek ezen a linken érhetőek el.
