A Midsommar inspirálta Florence + The Machine új lemezét

Florence Welch és zenekara elöljáróban négy dalt is megjelentetett a lemezről. A King, a Heaven Is Here, a My Love ésFree klipjét Autumn De Wilde rendezte (a lemezborítót is ő fényképezte), aki korábban dolgozott már együtt Beckkel, a Spoonnal, Ryan Adamsszel, a Tegan and Sara-val, 2020-ban pedig elkészítette első egész estét nagyjátékfilmjét, a Jane Austen regényén alapuló Emma.-t. A videók koreográfusa Ryan Heffington volt, akit láthattunk már a RuPaul’s Drag Race című realityben, és dolgozott az Eufória című nagysikerű sorozat második évadán is. Sőt, a Free című dal videójában szerepel is, Bill Nighy-val együtt. A klipek erős vizuális világát, és a dalokat olyan klasszikusok inspirálták, mint például a Suspiria, a The Witch, a Midsommar, a The Wicker Man, vagy Francis Ford Coppola Drakulája

Florence életében már évek óta nagyon fontos szerepet tölt be a tánc (ez a mozgásforma rengeteget segített neki a függőségével és evészavaraival folytatott küzdelme során), a Dance Fever-ön viszont a zenében és a szövegekben is megjelenik egyfajta koreográfia.

Az énekes-dalszerző az album készítése előtt nem sokkal kezdett el érdeklődni a koreománia történelme iránt. Ez egy reneszánsz-kori jelenség, amelyet tánckórság vagy táncdüh néven is ismernek: emberek tömegei (akár több ezren is) táncoltak egyszerre, amíg teljesen kimerültek, összeestek, sőt, halálesetek is előfordultak ezeken a szeánszhoz hasonlító eseményeken. A csaknem egy évtizedes folyamatos turnézást követő, karantén okozta bezártság miatt Florence Welch különleges kapcsolódást érzett a koreomániához; olyannyira, hogy szerette volna zenéjében is megjeleníteni azt, és az eddig elkészült videóklipek intenzív, csoportos táncmozdulatai is ezt a víziót erősítik.

Welch 2020 márciusában érkezett meg New Yorkba, hogy Jack Antonoff-fal (a Bleachers frontembere, aki együtt dolgozott már többek között Lana Del Rey-jel, Taylor Swifttel, Lorde-dal és St. Vincenttel is) nekilássanak az album munkálatainak. A kialakult vírushelyzet miatt azonban szinte azonnal vissza kellett térnie Londonba, ahol a dalok elkezdtek új formát ölteni: a dance, a folk, vagy Iggy Pop korai munkássága mind nagy hatással voltak rá. Olyan dal is van, amely egy másik művésznek köszönhetően nyerte el végleges formáját. A My Love-ot (amely saját elmondása szerint „egy szomorú kis költemény”) először akusztikusan rögzítette, azonban nem volt megelégedve a végeredménnyel. Végül Dave Bayley, a Glass Animals frontembere hozott néhány szintetizátor-témát: ezek, és Florence gótikus elemek iránti imádata segítettek abban, hogy megszülethessen ez a lüktető, azonnal táncra késztető dal. 

Dance Fever egy ereje teljében lévő Florence-et mutat, aki már jól ismeri önmagát. Nem fél viccet csinálni a saját maga számára felépített perszónából, és bátran játszik az identitás, a férfiasság és nőiesség sztereotípiáival úgy, hogy egyszerre marad lázadó és ünnepélyes.

Megosztás: