Lorde: Nem való nekem a popsztár élet

A Vogue címlapján landolt az énekesnő.

Pár év hallgatás után lassan egy hónapja, hogy megjelent Lorde harmadik stúdióalbuma, a Solar Power, ez pedig még nála is egyet jelent azzal, hogy éppen promóhadjáraton van a korong népszerűsítése érdekében. Ennek keretein belül egyből a neves Vogue októberi számának címlapján landolt, és amellett, hogy egy csodálatos fotósorozat készült róla, mesélt is a magazinnak többek között a munkájáról, az új lemezről, a közösségi médiáról, és a testképről is.

Elárulta, hogy bár jónak tartja magát, mint előadó, a popsztárságban már nem érzi magát annyira otthon.

Jó vagyok abban, amit csinálok, de nem vagyok biztos benne, hogy nekem találták ki. Egy roppant érzékeny ember vagyok, a popsztár élet nem nekem való. Túl nagy teher lenne nekem, ha a nyilvánosság előtt kéne leélnem az életem, egyszerűen nem vagyok jó benne. Nincs meg hozzá a természetes karizmám

– mesélte.

Szerencsére azonban nem is kell a teljes nyilvánosság előtt leélnie az életét, hiszen azokban az években, mikor éppen nem promózza a lemezét, otthon van Új-Zélandon, és tulajdonképpen alig hallunk felőle.

Valami oknál fogva azt emberek megengedték nekem, hogy visszatérjek, túlessek a fotózásokon, a vörös szőnyegeken, az interjúkon, kiadjam a zenét, és amikor már ezt a teljes végkimerülésig csináltam, mikor már végleg kioltottam az eziránti szomjamat, hazamenjek, és kettő, három, négy évig nem is fogtok látni.

És hogy mit csinál ezidő alatt az énekesnő?

Azt a másik dolgot, ami azt jelenti, hogy ott leszek minden egyes szülinapon, vacsorapartin, én főzök minden nap, elmegyek sétálni, nagy fürdőket veszek. És amikor ezzel megvagyok, és egy kicsit elég volt belőle, újra visszatérek.

A második albuma és az új Solar Power között négy év telt el: a Melodrama turné 2018. novemberében ért véget, innentől pedig eltűnt a nyilvánosság elől, és csak idén nyáron tért vissza. Ezidő alatt rengeteg változáson esett át, és úgy érzi, most volt először igazán fiatal.

Régen annyira komoly, visszafogott, és kemény voltam. Azáltal, hogy hazajöttem, és már két albumom megjelent, úgy éreztem, kicsit hátradőlhetek, és szórakozhatok. Valami megváltozott bennem, és ez mind annak köszönhető, hogy a sok időt töltöttem a szabadban.

Ez a szabadságérzet az új lemezen is hallatszik, mi több, a borítóján is meglátszik, melyen tulajdonképpen telibe az énekesnő fenekét láthatjuk. A képet tavaly év végén készítette az egyik közeli barátja egy kiránduláson szülőhazája, Új-Zéland egyik tengerpartján, így igencsak személyes vonatkozása is van.

Elmondása szerint azonban pár éve még nem merte volna bevállalni ezt a borítót, hiszen nem volt még eléggé megelégedve a testével hozzá.

Mikor azt mondom, hogy most érzem magam először fiatalnak, úgy értem, hogy elég magabiztos vagyok ahhoz, hogy kitegyem a fenekem. Tinédzserként ez nem ment volna. Ha fiatalon leszel nagyon híres, az érzéseid felnagyítódnak. Akkoriban az emberek sokat beszéltek a testemről Twitteren, így az első reakcióm pedig az volt, hogy eltávolodtam tőle.

Mostanra viszont már 24 éves, és megtanulta a helyén kezelni az őt ért kritikákat.

Mostanra van annyi önbecsülésem, hogy tudjam, a testem nagyszerű, de nem annyira áll a munkásságom középpontjában, mint az eszem. Nem hinném, hogy mostmár rosszul érezném magam, ha megjegyzéseket tennének a testemre, de ez a különbség aközött, hogy 16 vagy 24 éves vagy.

Ebben az is közrejátszott, hogy végleg otthagyta a közösségi média világát, és egyik platformon sincs jelen. A jelszavait sem tudja hozzájuk, mi több, bizonyos oldalakhoz hozzáférése sincs, ugyanis nem bízott magában, és megkérte egy informatikus barátját, hogy segítsen neki letiltani őket.

Hogy miért döntött így?

Volt egy olyan megérzésem, hogy nagyon rosszat teszek magamnak, ha online maradok. Nem találkoztam még túl sok fiatallal, akiknek csak pozitív tapasztalataik lennének a közösségi médiával. Szóval ja, nincsen egy Finstám, vagy ilyesmi. Tényleg lejöttem róla.

Az egyik tevékenység, amit a közösségi médián való szörfözés helyett csinál, az az olvasás. Már egészen kiskorában beleszeretett a könyvekbe, mi több, 12 éves korára már több, mint ezret elolvasott, 14 évesen pedig az édesanyja 40 ezer szavas mestertézisét lektorálta, és az új korongot is egy könyv inspirálta, ez pedig nem más, mint a How to Do Nothing Jenny Odell-től.

Az albumon, mint ahogy az elődjén, a Melodrama-n is, Jack Antonoff-fal dolgozott. Kettejük között igazi barátság alakult ki az évek során, ami kell is ahhoz, hogy őszintén ki tudja írni magából mellette a gondolatait az énekesnő.

Jack nagyon jó hallgatóság. Terápiára jár, így nagyon jó vele beszélgetni olyan mély dolgokról, amiket bele akarsz írni a dalaidba. Úgy gondolom, van egy kimondatlan megállapodás köztünk, hogy még jó sokáig fogjuk ezt csinálni, és mindkettőnk életének egy nagyon fontos kapcsolata lesz a miénk.

Természetesen a rajongóiról, és a köztük lévő kapcsolatról is ejtett pár szót.

A rajongóim fiatalok, és tudom, hogy számítanak rám érzelmileg és spirituálisan is. Egy olyan kötelék van köztünk, mint minden más kötelék. Szeretném, ha egészségesen működne. Mindkét félnek megfelelőnek kell lennie.