© TImo Kerber

„Ne csak pozitív legyél, hanem önmagad” – exkluzív interjú Noga Erezzel a Szigetről

Noga Erez 2017-ben dobta piacra debütáló albumát, de hosszú út vezetett idáig számára. Az izraeli előadó, dalszerző és producer már egészen kiskorától kezdve foglalkozott a zenével, mi több, a tanulmányait is egy művészeti iskolában végezte, ahol a zene és a tánc volt előtérben. Számos műfajban kipróbálta magát, és egy ideig a jazz felé húzott a szíve, emellett pedig több hangszeren is megtanult játszani, így például tud zongorázni, és dobolni is. Végül az elektronikus zenénél kötött ki, és manapság már leginkább hip-hop előadók inspirálják: ennek fényében készült el az első két albuma is.

Második korongja, a KIDS tavaly március végén jelent meg, és amint lehetett, turnézni indult vele. Idén nyáron rengeteg fesztiválon csíphettük el élőben, így a két év kihagyás után ismét megrendezésre került Szigeten is, melynek az első napján ő nyitotta a FreeDome helyszínt. Kicsattanó energiával robbant be a színpadra, ami az egyórás fellépés végére sem hagyott alább, ezzel pedig a közönséget is sikerült megmozgatnia. A setlist főként az új lemeze dalaiból állt, így felcsendült többek között a VIEWS, az End of the Road, és a NO News on TV, természetesen az Apple egyik reklámjában hallható Dance While You Shoot sem maradhatott ki az első albumáról, legújabb kislemezét, a NAILS-t is előadta, sőt, még egy Lil Nas X feldolgozást is belecsempészett a setbe, ami az INDUSTRY BABY volt. Annyi biztos, hogy egy olyan koncertet villantott, amivel azokat is sikerült megfognia, akik egyébként nem ismertét őt, csak éppen odatévedtek.

Nogával a fellépése előtt volt szerencsénk leülni beszélgetni, és mesélt nekünk többek között az inspirációiról, a NAILS történetéről, az új albumáról, arról, hogy neki mi ad önbizalmat, arról, hogy mi jelenti számára a legnagyobb kihívást a turnézás során, és természetesen magyarul is tanítottuk egy kicsit – exkluzív interjú Noga Erezzel a Szigetről.

Örülök, hogy látlak! Hogy vagy ma?

Jól vagyok, és te hogy vagy?

Én is jól vagyok, köszi. Tudom, hogy több zenei műfajban is kipróbáltad már magad. Elárulod, kik voltak a legnagyobb inspirációid kiskorodban, és most kik azok?

Kiskoromban, még kisgyerekként a legnagyobb inspirációm talán a The Beatles volt, aztán utána a Radiohead, és a hozzájuk hasonlóak lettek. Rengeteg jazz, mint Miles Davis és Ella Fitzgerald. Most pedig leginkább hip-hop előadók, mint Kendrick Lamar, Vince Staples, ilyenek.

Melyik dalodat mutatnád meg egy olyan embernek, aki még nem ismer téged?

Hát erre elég nehéz lenne válaszolnom, szóval azt választanám, amit a közönség leginkább ismer, ami valószínűleg vagy az End of the Road, vagy a Views.

Beszélgessünk egy kicsit az új kislemezedről, a NAILS-ről. Először is gratulálok hozzá, én nagyon szeretem. Mesélsz egy kicsit a dal hátteréről, például, hogy mi inspirálta, és mi az üzenet, amit át szeretnél adni vele?

Persze, természetesen. Hogy mi inspirálta? A NAILS története ott kezdődött, úgy kezdtük el készíteni a dalt, hogy egy csomó különböző dolgon csattogtattam a körmeimet, mert elég nagyok voltak már. Észrevettem, hogy ez ilyen berögződés nálam. Csak hallottuk, ahogy a körmeim csattognak különféle dolgokon, és ez inspirálta a zenei alapot. Aztán a körmökön agyaltam, és eszembe jutott a féltékenység, és hogy néha a körmeinket akarjuk fegyverként használni valaki ellen.

Eszembe jutott a féltékenység, mert ez egy olyan érzelem, amit olykor-olykor mindannyian megtapasztalunk. Olyan módon szerettem volna erről beszélni, ami szégyentelen. Nem akartam elbújni azelől, hogy néha mennyire erős és domináns tud lenni ez az érzés, sokkal inkább fel akartam vállalni.

Az üzenete az lenne, ahogy mondom is benne, „all the sad ones, all the bad ones”, ez mindenkinek szól, hogy mindenki vállalja fel a negatív érzelmeket, amik bennük vannak, ezzel a nagy pozitivitással szemben, ami körbevesz minket. Csak legyél pozitív, meg ilyenek.

Ne csak pozitív legyél, hanem önmagad.

Számomra ez a dal olyan, mint egy hatalmas önbizalom löket. Neked mi ad önbizalmat, amikor egy kicsit magad alatt vagy?

Ez egy jó kérdés. Néha dalok, azok a dalok, amiknek olyan hangulatuk van, hogy vállalj fel egy bizonyos érzelmet, vagy csak szimplán vidám dalok. Néha különböző módszerek, elkezdtem megtanulni, hogyan legyek kedvesebb önmagamhoz.

Elkezdtem megtanulni máshogy hallani azoka a hangokat a fejemben, amik konfliktusokat okoznak bennem, amik azt mondják, hogy nem vagyok elég jó, meg ilyeneket.

És… itt sétál Remi Wolf! Hello!

Ja, elkezdtem madártávlatból hallani őket, és már úgy vagyok vele, hogy oké, ezt csinálja az agyam, de nem feltétlenül kell ezzel azonosulnom. Ez csak egy hang.

A legutóbbi albumod, a KIDS majdnem pontosan egy éve jelent meg.

Igen.

Mi volt a legfontosabb dolog, amit megtanultál a lemez készítése során?

Azzal a céllal kezdtük el megírni a KIDS-t, hogy megnézzük, hogyan ad át különböző dolgokat egy generáció a következőnek. A gyerekek mondhatni az emberiség tiszta lapjai.

Világra jövünk azok nélkül a dolgok nélkül, amik csak később adódnak hozzánk a szüleink, a társadalom, a világ vagy a média által. Próbáltunk rájönni, mi az, amit megtanulhatunk a gyerekektől, amit egyszer már mindannyian tudtunk, aztán szépen lassan elkezdtük elfelejteni, ahogy egyre inkább hatással volt ránk a kultúránk, a vallásunk, a politika, és így tovább, és így tovább.

Hogyha egyetlen egy üzenetbe kéne mindezt belesűrítenem, az az lenne, hogy néha-néha próbálj meg ránézni a benned élő gyerekre, és tedd fel a kérdést, vajon ő mit mondana arról, amit éppen érzel, amin éppen átmész.

Szerintem sok hasznos dolgot lehet ebből tanulni.

Tulajdonképpen megállás nélkül turnéztál…

Mindig!

Mindig. Hogyan birkózol meg ezzel a hektikus időbeosztással, és azzal, hogy sokat vagy távol az otthonodról?

Fura dolog ez, mert változó. Változó, mert régebben sokat szorongtam a fellépések miatt. Felmentem a színpadra, és nagyon szorongtam, de mostanra már a turnézás ezen része megoldódott, hiszen több száz koncerten vagyok túl. Most éppen az ellenkezője az, amivel meg kell birkóznom, hogy hogyan élvezzem ki ezt az egészet és tapasztaljak meg valami újat minden alkalommal, amikor színpadra állok, ami nehéz, hiszen tulajdonképpen mindig ugyanazt csinálom.

Turnézás közben nagyon könnyű beleragadni a mókuskerékbe. Ugyanaz a dallista, ugyanazzal nyitok, és ugyanazzal zárok. Próbálok olyan dolgokat csinálni, aki kirántanak ebből a, nem is tudom, robotpilóta módból.

Néha ez annyit jelent, hogy légzőgyakorlatokat csinálok, vagy egy kis énidőt, egymagamban. Általában ez a fürdőszobában szokott megvalósulni. Például amikor csinálom a sminkem vagy a hajam, és egyszer-egyszer én csak én vagyok, egyelőre ez a titkom.

És van bármiféle koncert előtti rituáléd, amit mindig, minden egyes fellépés előtt csinálsz?

Igazából egyre inkább kezdenek kialakulni. Van ez a légzőgyakorlat, amit csinálok. Nem arra van, hogy bemelegítsd a hangodat, inkább arra, hogy a tested visszanyerje az energiát. Úgy néz ki, hogy tíz másodpercig belélegzel, tíz másodpercig bent tartod a levegőt, tíz másodpercig kifújod, és tíz másodpercig kint tartod. Ha ezt elégszer megcsinálod, egy fura, de jó feszültséget kelt a testedben, és felébreszt. Szóval ez az egyik dolog, amit csinálok.

És végül, hogyha lenne egy időgéped, amivel visszamehetnél az időben a karriered kezdetéhez, és adhatnál a fiatalabb énednek egyetlen egy tanácsot, mi lenne az?

Valószínűleg valami olyasmi, hogy figyeljek jobban a mentális egészségemre.

Több időt és energiát szánjak arra, hogy hogyan érzem magam és az egészségemre, legalább annyit, amennyit a munkámra is. Tudod, néha ezt elengedjük, és sokkal inkább a munkára koncentrálunk. Azt mondanám, hogy figyelj jobban oda magadra, és legyél jó önmagadhoz.

Okés, hát, ennyire jutott ma időnk, de mielőtt megyünk, szeretnénk tanítani neked valamit, hogy neked is legyen mit elraktároznod ebből az interjúból. Ismersz bármilyen magyar szót?

Nem hiszem, nem igazán.

Okés, akkor megtaníthatjuk neked, hogyan mondjuk magyarul, hogy szeretlek?

Persze, természetesen!

Így: szeretlek.

Szeretlek?

Igen.

Szerintem ezt tudtam!

Tudtad? Oké.

Szeretlek, igen, ezt szerintem ismertem.

Noga, köszönjük szépen, hogy időt szakítottál erre a beszélgetésre.

Én is köszönöm szépen! Szeretlek!

Kövesd Noga Erezt a hivatalos oldalain: