© Nagy Marci / Budapest Park

Videó: “Nagyon meg voltam rémülve, de azt hiszem, pont emiatt tartottam ki” – exkluzív interjú LP-vel

Angol verzió / English version

Ha valaki, akkor LP tud mesélni arról, mennyire hosszú és rögös a siker felé vezető út. Az olasz származású amerikai előadó legelső albuma 2001-ben jelent meg, azonban a nagyvilág csak több, mint egy évtizeddel később ismerte meg a 2015-ös megaslágerének, a Lost On You-nak köszönhetően. Innentől kezdve nem is volt kérdés, hogy a tehetségét nem szabad pusztán a dalszerzésre összpontosítania, ahogy előtte évekig tette, hiszen ekkor egy egész világ szeretett bele egyedi és utánozhatatlan hangszínébe, aki pedig már látta élőben, az biztosan egyet ért azzal, hogy LP bizony a színpadra született.

Szeptember 24-én már harmadjára koncertezett hazánkban, és másodjára lépett fel a Budapest Parkban, ahol valódi energiabombaként robbantotta fel a színpadot. A koncert előtt volt szerencsénk leülni vele beszélgetni egy kicsit a backstage-ben az új albumáról, mely december 3-án érkezik Churches címmel, elárulta, hogy melyik a kedvenc tetkója, és miért pont az, mesélt arról, hogy milyen az élet turnézás közben, és természetesen megtanítottuk neki magyarul a szeretlek szót is, amit aztán a színpadon is elsütött a magyar közönség legnagyobb örömére – exkluzív interjú LP-vel.

Nagyon örülök, hogy látlak. Hogy vagy, mi újság veled?

Jól vagyok, jól vagyok. Készen állok, hogy csapassuk!

Készen állsz a fellépésre! Király. Mit szólnál, ha bemelegítésként pár könnyed villámkérdéssel kezdenénk?

Jó kis bemelegítés lesz!

Először is, mi az az egy dolog, amit szerinted nem tudnak rólad az emberek?

Hű… nem is tudom. Szerintem sok mindenki tud sok mindent. Talán az, hogy egy nagyon érzékeny ember vagyok. Elég nehéz dolog ez úgy, hogy ott a kibaszott internet.

És mi az az egy dolog, ami nélkül nem mész el otthonról, mikor turnézol?

Mikor turnézok? Tulajdonképpen a jógamatracom.

A jógamatracod?

Igen, minden nap jógázom, különben teljesen begolyóznék.

Értem. Hogyha választhatnál magadnak egyetlen egy szupererőt, mi lenne az?

Hogy tudjak időutazni.

Időutazni?

Persze, egyértelműen.

© Ryan Jay
Okés. Van egy csomó menő tetkód, szóval érdekelne, neked melyik a kedvenced?

Hát, nyilván a hajó egy elég érdekes… 2015-ben csináltattam, mikor nagyjából, nem is tudom, talán a hatodik lemezszerződésemet vesztettem el, vagy valahogy így. Nem gondoltam volna, hogy a mellkasomra tetováltatok egy hajót, semmi ilyesmi. De aztán mégis megtettem, mert volt már pár tetkóm itt-ott, madarak meg ilyenek, úgyhogy úgy voltam vele, hogy oké, legyen, és tulajdonképpen szeszélyből varrattam magamra a hajót. New York-ba költöztem, még kerestem önmagam, kerestem az utamat meg ilyenek, aztán megcsináltattam ezt a tetkót, és mondhatni egy jelképpé vált. Eléggé meglepődtem rajta, mert akkoriban fogalmam sem volt róla, hogy előadó leszek.

Mit élvezel a legjobban a turnézásban?

Mit élvezek a legjobban a turnézásban… A koncerteket. Magát a koncerteket. A többi része csak az utazgatás, ilyenek, na meg ez a szar, amit most csinálunk…

Bocsi!

Dehogyis, csak viccelek! De ja. Magát a koncerteket szeretem a legjobban.

És mi szeretsz a legjobban abban, hogy zenész vagy? A dalok megírását, vagy a turnézást, vagy a stúdiózást?

Őszintén szólva mindegyiket szeretem. Szerintem ezért nem is működött számomra az, hogy csak dalszerző legyek. Természetesen az is vagyok, de az, hogy megírhatom a dalokat, aztán el is énekelhetem őket, több, mint amire valaha is vágyhattam volna.

Szóval akkor az egész egyben.

Igen, az összeset szeretem. Nem jó buli állandóan a stúdióban lenni és dalokat írni, mondhatni kifacsarni az agyam, tudod? Nem akarom mindig a végsőkig facsarni az agyam. Néha csak felejteni szeretnék, és amikor turnézok, az azért csodálatos, mert energiát adhatok át, aztán pedig attól kell egy kis szünet a lelkemnek.

© Nagy Marci / Budapest Park
Az új albumod, a Churches év végén, december 3-án jelenik meg, az új kislemezed, az Angels pedig október elején jön majd. Tudnál egy kicsit mesélni az albumról, például, hogy mik voltak a fő inspirációid, amikor készítetted, és milyen hangzásvilágra számíthatunk tőle?

Ez az album számomra… Mikor megjelenik egy kislemezem, mindig úgy vagyok vele, hogy hurrá, egy kislemez, de közben meg azt érzem, hogy jaj, alig várom, hogy megjelenjen az album, mert szerintem nagyon jól egymásba folynak a dalok. Ezt érzem, amikor hallgatom. Mindig ez a célom, de ez az album különösen jó lett így egyben.

Egy kerek egész mű.

Igen, pontosan. A szokásosnál több dalt is pakoltam rá, 14-et, vagy valahogy így. Általában 11-et vagy 12-őt szoktam. Viszont még így sem olyan hosszú, asszem kevesebb, mint 40 perces. De ja, alig várom, hogy mindenki hallhassa egyben az egészet.

És melyik dalt várod a legjobban, hogy megjelenjen?

Melyik dalt? Hát… nem is tudom! Szerintem az egyik mindenképp az Angels. Aztán az Everybody’s Falling In Love is nagyon… az időzítés… Remélem, jó az időzítés, amikor kiadom a dalokat, mert az nagyon fontos. Az Everybody’s Falling In Love egy játékos, jókedvű dal arról, hogy jól érzed magad valakivel csodálatos, szeretetteljes módon. Az is, és úgy gondolom, az Angels is felemelő, és remélem, hogy ilyen hatással lesz az emberekre, mert szerintem erre van most szükségünk. Vissza kell szoktatunk magunkat az örömhöz.

Ahogy korábban már utaltál is rá, elég hosszú és rögös utat tettél meg, mire eljutott a karriered odáig, ahol most van.

Ez mindig hosszú és rögös. Még mindig rögös, tesó! Mindig mindenféle szarság történik.

Elhiszem. Arra vagyok kíváncsi, hogyha lenne egy időgéped, és visszamehetnél az időben akkorra, amikor énekes-dalszerzőként kezdtél tevékenykedni, és adhatnál az akkori, fiatalabb énednek egyetlen egy tanácsot, mi lenne az?

Azt mondanám, hogy ne aggódj annyit, és csak dolgozz tovább, ahogy egyébként amúgy is tettem. De vegyél vissza egy kicsit az aggódásból. Annyira nagyon meg voltam rémülve, de azt hiszem, pont emiatt tartottam ki. Néha nagyon hálátlan tud lenni a művészlét. Nem olyan, mintha kijárnád az orvosit, amiről amúgy akkoriban azt hittem, hogy egy opció számomra. Ott csak végig kell csinálnod az egészet. Oké, lehet, hogy szar orvos leszel, van éppen elég belőlük, de legalább nagy valószínűséggel lesz munkád és lesz pénzed. Találkoztál már olyan orvossal, akinek ne lett volna munkája?

Nem, nem remélik.

Mondta bárki is valaha, hogy igen, orvos vagyok, de most éppen nincs munkám? Úgy tűnik, nekik mindig van munkájuk. Nem is tudom. Ez csak így eszembe jutott, csak úgy beugrott. Hiába vagy művész akár egész életedben, vagy törekszel rá és gürizel érte, a táncosoknak, előadóknak csomószor nincs állandó jövedelme, emiatt nehéz ez, és emiatt aggódsz annyit. Aggódhatsz, de nem kell annyit.

© Nagy Marci / Budapest Park
Köszi a választ. Az utolsó kérdés: hamarosan színpadra lépsz, van valamilyen koncert előtti rituáléd, amit minden fellépés előtt megcsinálsz?

Csak jól vállon veregetem Talayeh-t, és azt mondom neki, hogy kösz, kösz még egyszer! Ha ezt nem csinálom meg a koncert előtt, el lesz cseszve az egész. Nem amúgy. Bemelegítem a hangom, és ennyi.

Csak még egy dolog, mielőtt itt hagyunk. Tanítani szeretnénk neked valamit, hogy neked is legyen mit elraktároznod ebből az interjúból.

Rendben.

Okés, szóval ismersz bármilyen magyar szót?

Ó, éppen most… Szia! És azt is tudom, hogy, ööö, köszönöm.

És azt tudod, hogy mondjuk, hogy szeretlek?

Azt nem!

Király, akkor ezt fogjuk megtanítani neked!

Jó, jó, jöhet!

Szóval: szeretlek.

Szeretlek.

Szeretlek, igen, igen!

Szeretlek! Juhú!

Akkor ezt akár mondhatod is ma este a színpadon.

Tökéletes, köszönöm!

További érdekességekért, dalokért és videókért keresd fel LP hivatalos oldalait!

Megosztás: