Puskás Peti: Nem akarok részese lenni az influenszerhisztiknek

Az énekes-dalszerző volt az After Sajó Dáviddal podcast legutóbbi vendége.

Puskás Petit már a Megasztárban sokan megjegyezték maguknak, pedig viszonylag hamar kiesett a versenyből. Hogyan szippantotta fel mégis ennyire könnyen a magyar szórakoztatóipar, és hogyan értékeli ő maga a saját helyzetét ebben a közegben, és az influenszerek között? Mi a legnagyobb gond a magyar oktatási rendszerrel, és miért tartja hatalmas problémának azt, hogy a közéleti témákkal kapcsolatban szinte lehetetlen bárminemű párbeszédet kialakítani? Többek között erről beszélgettek Sajó Dáviddal az After podcast legújabb adásában.

Hozzászoktam a bölcsészkaron, hogy 300 forintból kell bulizni járni. Nem érdekelt a pénz, kölcsönkértem a sógoromtól, vettem egy zongorát, felvettem 5 dalt demóváltozatban, és két héttel azután, hogy kiestem, visszamentem a TV2 stúdiójába, hogy megmutassam őket a zsűrinek

 – meséli Puskás Peti, amikor arról kérdezik, szerinte miért figyeltek fel rá már a Megasztárban eltöltött rövid idő alatt is. Ezután pedig gyorsan elkezdett felfelé ívelni a karrierje: szerepet kapott a Jóban Rosszban című sorozatban (csaknem 500 részen keresztül!), játszott a Madách Színház előadásaiban is, és persze bejárta egész Magyarországot megasztáros társaival. 

Szerinte haknizni egyáltalán nem ciki.

Van ez a nagy csillogás, de aztán neked kell kimelózni az egészet

Céloz ezzel arra, hogy nem attól függ, hogy valaki egy-két éven belül eltűnik a süllyesztőben, hogy hány falunapon lépett fel, hanem sokkal inkább attól, hogy tud-e bármilyen különleges pluszt adni a közönségének, erőlködés nélkül. 

Ezt tartja szem előtt X Faktoros mentorként is: a műsorba bekerülő fiataloknak is mindig hangsúlyozza, hogy nem elég tehetségesnek lenniük, keményen kell dolgozniuk azért, hogy a verseny után is a pályán maradhassanak. Ez különbözteti meg az RTL Klub tehetségkutatóját versenyársaitól – a mentorok teljesen szabad kezet kapnak abban, hogy milyen szempontok szerint illetik kritikával versenyzőket, így mindannyiuk ízlése és értékrendje teret kap. 

Puskás Peti szerint a műsorban szereplő kamaszok és fiatal felnőttek számára lelkileg nagyon megterhelő a hirtelen jött nyilvánosság is. A rájuk nehezedő nyomást a közösségi médiafelületeken hemzsegő kommentek csak fokozzák,  és sokszor kerülnek mélypontra. Ezen segíthet egy mély és őszinte beszélgetés – ez Peti egyik „csodafegyvere” a közös munka során. 

Az interjúban kitért arra is, hogy a párbeszéd az élet minden területén fontos, viszont úgy érzi, hogy közéleti témákban szinte teljességgel lehetetlen. „A napi politika egy borzasztóan indulatos dolog” – mondja, amikor a #freeSZFE-mozgalomra terelődik a szó. Szerinte kettészakadt a szakmai közeg, és az emberek nem értenek szót egymással; nem a teljesítmény, tehetség és alázatosság, hanem a politikai hovatartozás és az indulatok határozzák meg az emberek helyét és egymáshoz való viszonyát. Saját véleményével kapcsolatban csak így nyilatkozik:

Az influenszerek az utóbbi egy évben mindenhez értenek, és mindenbe beleszólnak. Én outsiderként nem szeretnék állást foglalni ebben a témában, nem szeretnék ’influenszerhisztit’ generálni. Annyit viszont biztosan el tudok mondani, hogy egyáltalán nem egészséges, ahogy az emberek egymás ellen fordulnak. Olyan emberek, akiket tisztelek, és akikkel együtt dolgozom, Facebookon egymást k***aanyázzák kommentekben, és ez nem normális!

Párbeszéd elindítása volt a célja  akkor is, amikor idén januárban egy rendkívüli ValóVilág-különkiadás elkészítését kezdeményezte, amelyben Mérő Vera publicistával és emberi jogvédővel (Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene), valamint Tóth Olga szociológussal beszélgetett a kapcsolaton belüli abúzusról és annak lehetséges megakadályozásáról. Az adás szomorú apropóját az adta, hogy tanúi lehettünk annak, ahogy a Villán belül megvalósul a párkapcsolati abúzus iskolapéldája – ráadásul azonnal két különböző pár esetében is. 

Úgy gondolja, hogy a ValóVilág egyébként a magyar oktatási rendszer hiányosságait is hűen tükrözi

Az nem lehet, hogy 12 évig járunk iskolába, és nem tudunk rendesen olvasni, vagy nem tudjuk egy vaktérképen megmutatni, hol van Oroszország. (…) Az oktatási rendszerünk idejét múlt, túlstresszelik a gyerekeket, és közben pedig gyakran nincs értelme, nincs igazi tétje a dolgoknak

– mondja.

A teljes adás elérhető a streaming platformokon és a műsor YouTube-csatornáján is.