Megérkezett Zara Larsson új lemeze a 2017-es So Good után.
Tegyük fel a kérdést, ki ne ismerné a svéd popszenzációt, Zara Larssont, aki 2015-ben meghódította a világot Lush Life c. dalával, azóta pedig ontja magából a slágereket és a potenciális slágereket, melyek néha célba érnek, néha nem ami mondhatni nagy kár. Új lemeze, a Poster Girl 4 évvel debütáló lemeze után került a boltok polcaira, de az elmúlt években sem maradtunk az énekesnő dalai nélkül.
A Poster Girl egy teljesen új oldalát mutatja meg Zara Larssonnak, melyet még nem látott/hallott a közönség. Ha a tavalyi év egyik legnagyobbat futó lemeze, Dua Lipa Future Nostalgiája lekötött, akkor biztos, hogy ez az anyag sem fog untatni, hiszen érezni a disco-pop finom érintését – Poster Girl albumajánló.
Kevés olyan lemezt találunk a piacon jelenleg, amely egy ennyire erős nyitódallal rendelkezik, mint a Love Me Land. A lemez harmadik kislemeze talán a legerősebb a vetélytársai közül, hiszen mesterien bánik a vonósokkal, a felépülő szerkezettel na meg persze az euforikus végkifejlet már olyan drámaian hat, hogy teljesen elveszünk benne. Kicsit érthetetlen és a lemezen nem lehet igazán elhelyezni a Talk About Love című dalt, kicsit vissza is vesz a tempóból és abból a kőkemény karakterből, melyet a nyitódal felvázolt nekünk. Néhány dalban aláírom, tökéletesen passzol egy-egy hosszabb-rövidebb rap betét, viszont ezt a dalt nem, hogy nem menti meg, hanem szó szerint elsüllyeszti, miközben próbál a víz felszínén evickélni – a bridge/átvezető viszont említésre méltó.
Valahogy, az ezt követő Need Someone-t sokkal jobban el tudtam volna képzelni egyből a Love Me Land után és nem süllyedtem volna le a középszerű szintre, hiszen onnan elég nehéz visszajutni a csúcsra, ez pedig egy gyönyörű himnusz az énekesnőtől az énekesnőnek: pont itt az ideje, hogy rájöjjön, boldog ő egyedül is… vagy mégsem?
Majd a Right Here c. dalba csöppenünk, ami kísértetiesen emlékeztet az énekesnő egyik, korábbi dalára, mely a debütáló lemezén, a So Goodon kapott helyet, ebben pedig folytatja a megnyílást, igaz egy olyan köntösbe bújtatva, hogy kedvünk sincs szomorkodni azon, hogy hiába tesz meg Zara bármit, a másik fele semmibe veszi… ezeket pedig olyan állításokkal próbálja velünk vizualizáltatni, mint az, hogy még egy pincért is tapizhatna meztelenül, az sem érdekelné a párját.
And I could be naked at dinner
And touching the waiter
The baddest behaviour
I could have two girls in this bed
Wouldn’t even get your attention
A kisebb visszaesés után viszont újra nyeregben érezheti magát Larsson, hiszen a WOW szerencsére hozza a Love Me Land stílusát és minőségét is, ezt viszont a címadó Poster Girl követi, ahol megérkezik az a Zara, akit a kezdetektől vártunk volna. Nagyon menő megoldás, hogy a fűhöz hasonlítják a szerelmet, majd pedig a „holy smokes” szó alatt füstöt engednek a fülünkbe, kreatív és feldobja a dalt is.
Az I Need Love elsőre olyan, mint egy átvezető, de valószínűleg túlságosan átadtam magamat az előző dal euforikus zárlatának. Visszafogott, szépen építkező és még fülbemászó is – talán ez a dal az, ami a Talk About Love szeretett volna lenni. Viszont itt végre kimondja, hogy najó, igen neki igenis szüksége van a szerelemre. A Look What You’ve Done szó szerint ledönt a székről, ezzel a hegedűs intróval, szerencsére visszatértünk abba a dance-pop stílusba ami a legjobban áll Larsson számára, még azt is elhisszük, sőt nem is elhisszük, hanem bőszen helyeselünk és magunkra vesszük, amikor azt énekli, hogy
this girl’s having fun
Hiszen, nem így van? Attól még, hogy egy érzelmi-hullámvasút, valljuk be nagyon jól szórakoztat minket és leköt a Poster Girl.
Megint egy éles váltás, a Stick With You pont annyira csupasz és nyers hangzásilag, mint a dalszövege. Hiába a sok vita, hiába a sok nézeteltérés, mégis egymásnál kötnek ki a szerelmesek. Ezt pedig egy lágy és kellemes rnb dalban fejezi ki az énekesnő, ez pedig annyira különlegesen hangzik tőle, hogy egy 44 perces lemezt is végighallgatna az ember ebben a stílusban a kellemes, mély tónusán.
Annyi biztos így az utolsó előtti dal előtt, hogy Larsson nem csoportosította össze a lemezen található dalokat, sokkal inkább úgy érződik, mintha direkt az lenne a célja, hogy megfogjon és felemeljen a fellegekbe az olyan dalokkal, mint az FFF majd onnan a magasból, mint egy hullócsillag a lerántson és porrá zúzzon menet közben a visszafogott rnb dalokkal, mint a What Happens Here, melyben amúgy pont azt taglalja, hogy az egyéjszakás kalandoknak is legitimitása van, sőt mindenki lehet önmaga is, hiszen ami az ágyban történik az ott is marad.
Bátran ki lehet jelenteni, hogy a lemez egy hullámvasút: egyik pillanatban még a Poster Girl c. dal perdít minket táncra, majd az I Need Love döngöli a sárgaföldig az érzéseinket és hallgatjuk, ahogy az énekesnő legmélyebb vallomásait önti dalba, vagy az FFF és Stuck With You közti különbség is eszméletlen. Nem, nem a minőség, hanem az érzések amiket képesek kiváltani belőlünk. Ezzel a felépítéssel mondhatni nehezen emészthető lemezzé varázsolta Zara egy szempillantás alatt a Poster Girlt és egy olyan kártyát játszott ki, hogy senki sem fogja monotonnak vagy unalmasnak nevezni a korongot – a kérdés az, kinek mennyire jön be ez a felborított vegyesfelvágott.
Őszintén? Minket totálisan megvett, azért az egyszerűség kedvéért csoportosítunk. Ha a disco-pop és az önfeledt bulizás miatt hallgatnál bele a lemezbe, akkor mindenképp a Poster Girl – Look What You’ve Done – FFF – Right Here – Need Someone – WOW dalokat keresd, ha a visszafogott, lazaságért, akkor Stuck With You – I Need Love – What Happens Here – Talk About Love – Ruin My Life vonalon mozogj, ha pedig a kettő közti összekötőkapocs is érdekel, a Love Me Land a te átvezetőd. Annyi biztos, hogy nehéz lesz három dalt kiemelni.
