Elárulta az énekes, miért nem skatulyázza be magát.
Kevesebb, mint egy hónap múlva érkezik Harry Styles várva várt harmadik stúdióalbuma, amin egy új, sokkal szabadabb oldalát ismerhetjük meg, azonban az idáig vezető út hosszú volt és olykor-olykor rögös volt. Az énekes 16 éves kora óta éli az életét a reflektorfényben, aminek következtében szinte rettegett a tinédzser évei alatt, hogy hibázik és emiatt elveszti majd mindazt, amiért olyan keményen dolgozott. Többek között erről, a szexualitására irányuló találgatásokról, és az új korongról is mesélt a Better Homes and Gardens magazinnak.
Elmondása szerint, amióta az X Factor alatt elköltözött az anyukájától, egy pillanatra sem állt meg. A One Direction tagjaként a bandatársaival szó szerint világuralomra törtek, és mindig benne volt a félelem, hogy mi lesz, ha egyszer vége szakad ennek a kalandnak.
Arról szólt az egész, hogy hogyan tudunk tovább haladni, hogyan tudunk egyre nagyobbak lenni. Rengeteg évemet töltöttem úgy, főként a bandában és az azt követő párat, hogy teljesen meg voltam rémülve attól, hogy vége lesz, mert nem igazán tudtam, ki is vagyok, ha nem csinálok zenét
– mondta.
De a bandában töltött évei után sem állt le, így tulajdonképpen csak a koronavírus okozta bezártság alatt kezdte el feldolgozni azt a hajtást, amiben akkoriban élt.
A bezártság alatt kezdtem el csak feldolgozni sok mindent, ami a bandában történt velem.
Bár szerette ezt az időszakot, kreatív szempontból nem elégítette ki teljes mértékben, és rengeteg megkötéssel járt. Így nem csoda, hogy amikor szólókarrierbe kezdett, elsírta magát, mert végre a karrierje során először szabadnak érezte magát: többek között ezt a szabadságot hallhatjuk majd a május 20-án megjelenő Harry’s House című albumán. És hogy mire utal a címmel?
Rájöttem, hogy az otthon érzését nem egy ház adja meg, hanem sokkal inkább egy belső dolog. Erre csak akkor jössz rá, ha megállsz egy percre.
Az első két lemezén elmondása szerint nem mert még teljesen kibontakozni. A Harry Styles-ra félt vidám dalokat írni, mert attól tartott, hogy nem fogják komolyan venni, mint zenész, a Fine Line-hoz pedig már szabadabban állt hozzá, de még mindig ódzkodott nagyszabású popszerzeményekkel előrukkolni. Most viszont ez megváltozott:
Ez az eddigi legnagyszabásúbb, legvidámabb albumom, de számomra a legszemélyesebb is egyben.
Az egyik oka ennek, hogy a készítése során nem hallhatott mást, csak klasszikus zenét, mert az megnyugtatja, másrészről pedig elengedte magát, és nem az lebegett a szeme előtt, hogy mindenképpen slágereket kell írnia.
A legrosszabb, legközépszerűbb dalaim mindig akkor születtek, ha kétségbeesetten szerettem volna egy slágert gyártani. Végre nem érzem úgy, hogy vége lesz az életemnek, ha az albumom nem lesz sikeres. Eddig soha nem éreztem így.
A szexualitásáról is szó esett, ami az évek során gyakran volt találgatás tárgya a médiában például az öltözködési stílusa miatt is. Ha még bárki arra várna, hogy Harry egyszer csak kiáll, és nyilvánosan bekategorizálja magát, annak rossz hírünk van: ez nem fog megtörténni.
A barátaimmal nagyon nyitott vagyok a szexualitásomat illetően, de ez az én dolgom, és csak az enyém. Affelé kellene haladnunk, hogy mindenkit elfogadunk, és nyitottak vagyunk, ennek pedig az a lényege, hogy ez az egész nem számít. Nem kell mindent bekategorizálni, nem kell beskatulyázni magad.
Ehhez a gondolkodásmódhoz az is hozzájárult, hogy az újságírók már tiniként is a nemi életére vonatkozó kérdésekkel bombázták, holott most elárulta, hogy tulajdonképpen ez volt az egyetlen dolog, amit teljesen a sajátjának érzett.
Sokáig úgy éreztem, az egyetlen dolog, ami tényleg az enyém, az a nemi életem. De szégyelltem magam miatta, már a puszta gondolattól is elfogott a szégyen, hogy az emberek tudják, hogy szexelek, attól meg pláne, hogy kivel.
Szerencsére szépen lassan túltette magát ezen a szégyenérzeten, és mára már simán kijelenti a színpadon, több tízezer ember előtt, hogy a legnagyobb slágere a női orgazmusról szól.
Eljutottam odáig, hogy azt gondoltam, miért is kéne szégyenkeznem? 26 éves szingli férfi vagyok, persze, hogy szexelek.
És hogy mit tartogat a jövő számára a karrierjét illetően?
Olyan zenét szeretnék csinálni, ami jól esik, aminek a készítése során jól érzem magam, amire hosszú ideig büszke lehetek, amire a barátaim és a családom is büszkék lehetnek, és amire egy nap a gyerekeim is büszkék lehetnek.
