„Gyertek el a koncertemre, és legyél büszke arra, amit csinálsz” – exkluzív interjú KAMRAD-dal

Ha az elmúlt hónapok során Európa bármelyik országában bekapcsoltuk a rádiót, szinte biztos, hogy találkoztunk KAMRAD I Believe című slágerével, mely idén az egész kontinest meghódította. A német énekes-dalszerző, Tim Kamrad 1997-ben látta meg a napvilágot, és már egészen kiskora óta érdeklődött a zene iránt, így 5 évesen el is kezdett gitáron tanulni. Első dala 2016-ban jelent meg, amit egy évre rá a debütáló albuma, a Down & Up követett, azonban idén egy kisebb átalakuláson esett át.

Új művésznévvel, és megújult hangzással tért vissza, ennek pedig meg is lett az eredménye, hiszen olyan sikereket ért el nem csak hazájában, de egész Európában, melyekről azelőtt álmodni sem mert. Az I Believe még mindig számos ország slágerlistáján foglal el előkelő helyet, és hamarosan érkezik a folytatás. Jövőre pedig turnéra indul az énekes, melynek keretein belül hazánkban, az Akvárium Klubban is fellép április 24-én

KAMRAD októberben látogatott el először Magyarországra, az A38 Hajóra, ahol egy akusztikus session után a MUSICDAILY-nek is volt szerencséje leülni beszélgetni vele. Az interjú során mesélt nekünk többek között a kezdetekről, az I Believe című slágere hátteréről, új zenéről, a közelgő turnéjáról, üzent a magyar rajongóinak, és természetesen egy kicsit tanítottuk is magyarul – exkluzív interjú KAMRAD-dal.

Örülök, hogy látlak! Hogy vagy ma?

Nagyon jól! Egy szuper kis sessionön vagyok túl, király napom volt, és várom, hogy az estét Budapesten töltsem.

Most jársz először itt?

Igen, és teljesen lenyűgözött a város. Nagyon szép.

Tényleg szép.

Eddig csak a kocsiból láttam, aztán remek napom volt egy csomó szuper emberrel, és rengeteget hallottam a budapesti éjszakai életről, szóval belevetem majd magam.

Okés. Kezdjük a legelején: mikor és hogyan kezdtél el dalokat írni?

Igazából elég korán kezdtem gitározni, és bennem volt az, hogy az összes előadó, akit szeretek, a The Beatles, Prince, és Ed Sheeran, mindannyian különböznek egymástól, de mindegyiket szeretem, és mindegyik közülük magának írta a dalait. Úgy voltam vele, hogyha olyan szeretnék lenni, mint ők, ahhoz az kell, hogy én írjam a saját dalaimat, és persze a kezdetekben nem voltak túl jók. Nagyon szarok voltak, de megmutattam őket a szüleimnek, és ők azt mondták, hogy egész jók. Aztán elkezdtem stúdióba járni, hogy felvegyem őket, és a szenvedélyemmé vált, szóval igyekeztem a munkámmá is tenni.

Az egész ott kezdődött, hogy olyan akartam lenni, mint azok az előadók, akiket szeretek.

És melyik dalodat mutatnád meg egy olyan embernek, aki még nem ismer téged?

Az idei évvel egy új fejezet kezdődött számomra, szóval szerintem az I Believe-et mutatnám meg, mert most éppen az a kedvenc dalom. Készülőben van pár új is, amiket talán még jobban szeretek, de az olyan dalaim közül, amik eddig megjelentek, az I Believe a kedvencem. Úgy gondolom, jól magába foglal mindent a mostani stílusommal kapcsolatban. Elektronikus, lehet rá táncolni, de mégis van benne gitár, meg ilyenek, ezért mondanám azt.

Az I Believe jelenleg hatalmas sikernek örvend egész Európában, amihez először is gratulálni szeretnék neked!

Nagyon szépem köszönöm!

Mesélnél egy kicsit a dal hátteréről, például, hogy mi inspirálta, és mi az üzenete, amit át szeretnél adni vele?

Úgy nézett ki a dolog, hogy hónapokon keresztül minden egyes nap a stúdióban ültünk, és beszélgettünk. Egy hétfői nap volt, amikor egy barátom bejött hozzánk, és nem volt túl jó kedve. Megkérdeztem, hogy mi történt, és azt mondta, nagyon rossz randija volt aznap, vagyis nem is aznap, hanem az előző napon. Elmesélte, hogy jókat beszélgettek online, és minden jól ment, de aztán találkoztak, ami nagyon-nagyon rosszul sült el.

Az jutott eszembe, hogy oké, ha velem ez történne, inkább egész nap csak az ágyban feküdnék és ki se kelnék onnan.

Innen jött az „I’d rather fall asleep than fall in love” (inkább elaludnék, minthogy szerelmes legyek) sor.

Tulajdonképpen arról szól, hogy mennyire nehéz manapság megismerni új embereket, mert a közösségi médiában mindenki a legjobb arcát mutatja, de szerintem a hibáink, és a rossz tulajdonságaink is hozzánk tartoznak, és ugyanolyan fontosak.

Nagyjából ez az üzenete.

A dal megjelenésével egy kicsit újragondoltad magad, mint előadó, és megváltoztattad a művészneved. Ennek mi volt az oka?

Az a helyzet, amivel valószínűleg mindenki tisztában van, hogy 19 és 24-25 éves korod között sokat változol, hiszen felnőtt lesz belőled, még akkor is, ha nem akarok felnőtt lenni, de ettől függetlenül azzá válsz. Rájöttem, hogy a zene, amit 19 évesen kiadtam Tim Kamradként nem ugyanaz a zene, amit most próbálok csinálni. Elgondolkoztam azon, hogyan tudnám megmutatni a rajongóimnak, és azoknak az embereknek, akik most ismernek meg, hogy ez egy kicsit más? Olyan, mint egy új fejezet, de mégis személyes, ezért nem akartam egy teljesen új nevet kitalálni. Beugrott, hogy mi lenne, ha szimplán eldobnám a nevem első három betűjét, és csak KAMRAD-ként folytatnám? Kicsit olyan hangzása van, mint egy projektnek, szerintem elektronikusabban hangzik, és talán egy kicsit felnőttesebben is? Remek pillanat volt ez az I Believe számára is, mert ezzel egy új hangzás felé vettem az irányt, új névvel, és az elején egy picit furcsa volt, de mostmár imádok csak KAMRAD lenni.

Okés, szóval új zene. Mikor számíthatunk tőled új dalra? Készülsz valamivel mostanában?

Igen! A mai session-ön játszottunk három új dalt, még rengeteg van készen, és alig várom, hogy hamarosan ki is adhassam őket. Jelenleg nem tudom megmondani, ez mikor lesz, hiszen még én magam sem tudom. Még annyi minden történik az I Believe körül, hogy egyesek azt javasolják, jobb, ha egyelőre nem adok ki új zenét, de egyvalamit azért elárulhatok. Ebben a hónapban érkezik pár új, nagyon-nagyon király remix az I Believe-hez, azután pedig valószínűleg nagyon hamar jön az új zene is.

Jövőre turnézni indulsz Európa-szerte, és itt, Magyarországon is fellépsz majd, amit izgatottan várunk már. Mire számíthatunk a koncerten, tervezel valami különlegeset erre a turnéra?

Természetesen. Már most mondom mindenkinek az ötleteimet, aki jön velünk a turnéra, hogy srácok, ezt szeretném majd csinálni, meg azt szeretném majd csinálni! Rettentően izgatott vagyok miatta, hiszen nagyon régóta nem voltam turnézni a koronavírus miatt, európai turném pedig még soha nem volt. Rengeteg új embert ismerhetek majd meg, akik szeretik az I Believe-et, ezért nagyon-nagyon király show-t szeretnék összehozni.

Mindenképpen sok táncra és szórakozásra számíthattok, ugyanakkor sok talán csendesebb pillanatra is, egy szál akusztikus gitárral, ami személyesebb lesz majd.

Próbálom ezt a kettőt vegyíteni, így tudtok majd táncolni, esetleg sírni is, és szimplán jól érezni magatokat. Élő bandánk lesz a színpadon, és úgy gondolom, szuper kis show lesz.

Okés, és mi az az egy dolog, ami nélkül nem indulsz el otthonról, ha turnézni mész?

Van egy dolog, ami nélkül nem indulok el, ez pedig a ruhagőzölőm. Az a helyzet, hogy nem vagyok túl jó a pakolásban. Csak bedobálom a cuccaimat a bőröndömbe, és elég rosszul néznek ki, mikor kiszedem őket.

Igen, ezt teljesen át tudom érezni.

Na igen, ezért, mielőtt színpadra lépek, vagy találkozok valakivel, először mindenképp ki kell gőzölnöm a ruhámat. Ez a legjobb dolog a világon, mert csak kigőzölöd, és máris úgy néz ki, mintha új lenne. Szuper kis készülék, szóval minding magammal hordom. De sokszor van az, hogy a reptéren azt mondják, mi ez, ezt nem viheted fel magaddal, én meg mondom, hogy de muszáj, mert nem tudok élni nélküle. Szóval ja, a ruhagőzölőm az.

Szóval ez a koncertek előtti rituáléd? Kigőzölöd a ruháidat?

Igazából igen. Igen, és meg is nyugtat, mert miközben gőzölsz, nem tudsz semmi mást csinálni, szóval egy jó kis nyugtató dolog ez.

Már jópár éve a zeneiparban tevékenykedsz. Ha lenne egy időgéped, amivel visszamehetnél az időben a karriered kezdetéhez, és adhatnád a fiatalabb énednek egyetlen egy jó tanácsot, mi lenne az?

Ne add fel. Ez lenne az. Ne add fel. Valószínűleg egyébként rengeteg mindent másként csinálnék már, mint akkor, de azt gondolom, hogyha nem hibázol, fejlődni sem fogsz. Talán egy nap… szóval, ha csinálsz valamit, és arra később is büszke tudsz lenni, az nagyon király, és ez az az szituáció, amiben jelenleg vagyok. Ami tulajdonképpen az, hogy nagyon szeretem a zenét, amit csinálok, másoknak is bejön, és remek érzés, ha szereted, amit csinálsz.

Azt mondanám, hogy ne add fel, még akkor se, ha néha nehéz, mert főként a tavalyi év egy mélypont volt számomra, de örülök neki, hogy mostmár kijöttem ebből.

Okés, és hol látod magad 10 év múlva?

Ez nehéz kérdés, mert ez előtt az év előtt teljesen más választ adtam volna rá. Nem gondoltam volna, hogy az I Believe körül olyan dolgok fognak történni, amiket most megtapasztalhatok. Valószínűleg azt mondtam volna, hogy szeretném, ha lenne egy európai turném, de mostmár van egy!

Lehet, hogy ez klisé, de szerintem az a legfontosabb, hogy büszke legyen a zenémre, és olyan zenét készítsek, amilyet én szeretnék, ne olyat, amit mások várnak tőlem.

Ha egyszer teljesen megváltoztatom majd a stílusom, az azért lesz, mert én úgy szeretném. Az a legfontosabb, hogy büszke legyén arra, amit csinálsz, mert másoknak sem fog tetszeni, ha nekem sem tetszik. Természetesen vannak még céljaim, mint egy újabb turné, szeretnék nagyobb lenni, nagyobb helyeken fellépni, újabb rádióslágert, és szeretném, ha még több ember énekelné velem a dalaimat a koncertjeimen. Az szuper lenne.

És végül, üzennél valamit a magyar rajongóidnak?

Hát persze, először is, találkozzunk a koncertemen, amit már nagyon várok, és nagyon hálás vagyok érte. Őrület látni, ahogy a dalom… amikor idejöttem, kétszer is hallottam a rádióban. Eszméletlen, hogy az emberek hallgatják a dalomat.

Igen, nagyon sokat játszák.

De a legfontosabb üzenetem az, hogy köszönöm, mert ez az egész hihetetlen számomra, abszolút nem számítottam rá. A másik üzenetem az a tanács lenne, amit a fiatalabb énemnek is adnék, vagyis, hogy ne add fel.

Ha van egy szenvedélyed az életben, amit szeretsz, de mindenki azt mondja neked, hogy ne csináld, csak csináld, hiszen a lényeg, hogy boldog legyél, higgy abban, amit csinálsz, ez mindennél fontosabb. Két nagyon különböző üzenet: gyertek el a koncertemre, és legyél büszke arra, amit csinálsz.

Rendben. Ez minden, amit terveztünk mára, de mielőtt megyünk, szeretnénk tanítani neked valamit, hogy neked is legyen mit elraktároznod ebből az interjúból.

Okés, szuperül hangzik.

Ismersz bármilyen magyar szót?

Nem, de igazából, amikor ide jöttünk, akartam tanulni valamit, szóval meg tudnál tanítani párat?

Persze, általában azt szoktuk, hogy hogyan mondjuk magyarul, hogy szeretlek.

Rendben, jól hangzik.

Szóval így: szeretlek.

Szeretlek?

Igen, így van.

Szeretlek?

Így van.

Szeretlek, Magyarország.

Van bármi más, amit meg szeretnél tanulni?

Well, actually, it would be good to know hello and thank you because I always love it when you can say thank you in the language of the country, so.

Igazából jó lenne tudni azt, hogy hello,

Okay, so hello is szia, like the singer.

Szia, okay, yeah.

And thank you is köszönöm.

Köszönöm.

Yep, that’s it.

Köszönöm. Köszönöm, Hungary, as well!

További érdekességekért, dalokért és videókért keresd fel KAMRAD hivatalos oldalait!