Tate McRae So Close To What c. lemezével megmutatja, hogy a 2000-es évek pop/R&B-je közel sem halott, sőt…
A piszkosul fiatal, mindössze 21 éves Tate McRae még tipegő volt, amikor a 2000-es évek pop/R&B hulláma letarolta a világot és olyan előadóknak adott ez az időszak térnyerést, mint Britney Spears vagy a The Pussycat Dolls Nicole Scherzinger vezetésével. Mégis ezt az időszakot idézi a kanadai művésznő legújabb So Close To What című ma megjelent lemeze.
Nem is lövünk ezzel annyira messze, ugyanis nem csak a hangzás az, ami már-már nosztalgikus, de a megjelenés, a tánc és a lágy, szinte mondhatni beszéd, vagy suttogó hangsáv is erre az időre utal. A Y2K pedig nagyon menő a mai fiatalok körében, igaz sokuk születési éve sokkal közelebb van a 2010-hez, mint ahhoz, amikor Spears kiadta korszakalkotó In The Zone c. korongját.
Néhány évvel ezelőtt Tate még a You Broke Me First c. dalával a „sad girl” playlistek címlapján volt látható, ekkor sikerült a Gen-Z-vel igazán rezonálnia, elsődleges platformján, a TikTokon keresztül. Beszélhetnénk arról, hogy egyes elemzések szerint mennyire rossz hatással van a zenei világra az applikáció, de sajnos (vagy inkább szerencsére), amíg ilyen szupertehetséges és izgalmas előadókat sikerül kitermelnie, addig egy percet sem fogunk panaszkodni a rövidülő dalhosszok vagy túl repetitív dalszövegek miatt.
So Close To What – a lemez, amire mindenkinek szüksége van
A 15 dalos throwback utazás mindössze 42 percig tart, leghosszabb dala pedig épp, hogy több, mint 3 perc. Az erős kezdést erősíti a tény, hogy hamarabb halljuk Sydney Sweeney hangját a korongon, mint, hogy Tate-et hallanánk valóban, ugyanis az Eufória, Imádlak utálni és a friss évaddal jelentkező A Fehér Lótusz sztárja nyitja a fülledt, érzéki és buja időutazást. A nyitó dal Miss possessive címe ismerősen csenghet onnan is, hogy ez a turnéjának is neve, mellyel Bécsben lép színpadra a nyáron.
A dal egyébként tökéletesen felfesti a képet, amire számíthatunk: irgalmatlan mennyiségű szexizés egy introspektív utazás során olyan megállókkal, mint az önfelfedezés, a szerelem és a nosztalgia.
Az erő, amivel beindult a So Close To What egészen a 13-as dalig, a Means I Care-ig tart ki, innentől a dalok sokkal inkább sorolhatóak a korábbi THINK LATER vagy i used to think i could fly eráiba. Érdekesség, hogy a korongon mindössze két társelőadó hallható, abból az egyik McRae párja, The Kid Laroi, a másik pedig a feltörekvő rapper, Flo Milli. Mind a ketten egy kis színt visznek az egyébként extrém kohezív album életébe.
Persze, nem mi lennénk, ha a Sony Music Hungary felajánlásából nem indítanánk egy nagyszabású nyereményjátékot az új lemezért. Csupán kövesd a MUSICDAILY és a Sony Music Hungary Instagram oldalait és az alábbi Instagram posztban mondd el nekünk kedved dalod Tate-től és máris bezsebelhetsz egy korongot.
Egyértelmű, hogy McRae ezzel a lemezzel inkább a main pop girl-ök csapatát szeretné erősíteni, Revolving door c. kislemezével pedig még egy lépést tesz affelé, hogy ténylegesen az egyik legnagyobb világsztár legyen. A momentumot sikerült fenntartania, mostmár csak a jövőben meg kell tudnia újulni és biztosan nem most hallunk róla utoljára. És, mivel gyökeresen megváltozott előző korszakaihoz képest, egy másodpercig sem aggódunk érte.
