Jude York saját bevallása szerint sokszor hallotta már, hogy a zenéjével megérinti az emberek szívét, ezt pedig az idei Szigeten élőben is megtapasztalhattuk. A 26 éves ausztrál énekes a fesztivál zárónapján, augusztus 11-én lépett színpadra most először hazánkban, és hozta el nekünk a legutóbbi EP-je, a HEARTSTRINGS dalait. A többnyire pörgős, de mégis érzelmes és nosztalgikus középlemeznek igencsak találó koncepciója van: a borítója egy motel, melynek a hét szobája az anyag hét dalát jelképezi.
Az előadóval a koncertje előtt ültünk le beszélgetni. Mesélt nekünk többet között az EP-jéről, a turnézásról, elárulta, mennyire lenyűgözte Budapest, ahova egyébként már régóta nagy álma volt eljutni, játszottunk egy kicsit, és persze magyarul is tanítottuk pár szó erejéig – exkluzív Jude York interjú a Szigetről.
Üdv itt, Budapesten, nagyon örülünk, hogy itt vagy. Volt lehetőséged egy kicsit szétnézni, és felfedezni a várost?
Nagyon kicsit. Tényleg csak egy kicsit. Ma reggel a hotelem környékén ittam meg a kis reggeli kávémat, ami pont a gyönyörű óváros kellős közepén van. Mindent is lefotóztam. Aztán idefele a kocsiból láttam a várat, a parlamentet, meg ezeket. Őrület, milyen szép. Abban reménykedem, hogy holnap reggel lesz időm egy kicsit turistáskodni, mert nagyon tetszik ez a hely.
Gyönyörű városunk van.
Tényleg gyönyörű.
Nem tudom, tudod-e, de a Sziget Fesztivált a Szabadság Szigetének is nevezik. Neked személy szerint mit jelent a szabadság?
Számomra azt jelenti, hogy nem kell cenzúráznod magad, nem kell azon agyalnod, hogy mások mit gondolnak rólad, és olyan hű lehetsz önmagadhoz, amennyire csak lehetséges. Ennyi.
Idén jelent meg a legújabb EP-d, a HEARTSTRINGS, és nagyon menő koncepciója van a borítójával, és a kis szobákkal rajta. Mesélnél egy kicsit a lemez hátteréről? Mik voltak a fő inspirációid a készítése közben, és mi a mondanivalója, amit szeretnél, ha az emberek elraktároznának belőle?
Azért lett HEARTSTRINGS a címe, mert az évek során rengetegen mondták nekem, hogy a zenémmel megérintem az emberek szívét. Az album javarészt pörgős, szórakoztató és táncos hangulatú. Úgy voltam vele, kicsit megbolygatom ezt, hiszen szerintem a tánczene is lehet őszinte, gyönyörű és megindító. Ez volt a legfőbb inspirációm. A mondanivalója, amit remélem, hogy az emberek elraktároznak belőle, az tényleg csak az öröm, a vidámság, a szenvedély és a szeretet. Van egy dalom, aminek a címe That’s Just Love. Úgy érzem, ez az egész album fő üzenete. Az, hogy a szeretet néha fáj, és az emberek, akiket szeretsz, jönnek-mennek az életedben. De hát, tudod, ez az egész lényege.
És az összes dalod közül melyiket mutatnád meg egy olyan embernek, aki még nem ismer téged?
Szerintem a Monaco-t mutatnám meg egy olyan embernek, aki még nem ismer. Úgy érzem, jól összefoglalja azt a fajta popzenét, amit én csinálok, és megvan benne a nosztalgia érzése is, ami sok dalomban jelen van.
Beszélgessünk egy kicsit a turnézásról és a koncertekről. Van bármiféle koncert előtti rituáléd, amit mindig, minden fellépésed előtt csinálsz?
Ez változó, attól függően, hogy mennyire húzós az időbeosztásom. Ha minden egyes nap van fellépésem, sokkal jobban tartom magam a rituáléimhoz. Akkor mindenképpen meg kell csinálnom ezt a bemelegítést, csak bizonyos ételeket ehetek, és ettől eddig nem beszélhetek. De ha van egy kis időm a koncert előtt és után, ha jó, ha nem, egy kicsit lazábban veszem a dolgokat. Ez nem tesz olyan jót a hangomnak, de annál jobbat tesz a lelkemnek.
Most húzós az időbeosztásod?
Igen, most elég húzós. Húzós, és nem vagyok annyira jó, mint kéne, hogy legyek. Most éppen a kis szívószálba fújkálós bemelegítésemet kéne csinálnom, és innom kéne a kis gyömbérshotjaimat. Hát ja, úgy néz ki, elengedtem magam.
Utálom a gyömbérshotokat. Jót tesz, de borzalmas.
Undorító. Senki nem szereti. Ez egyszerűen csak gyógyszer.
Mi az az egy dolog, ami muszáj, hogy legyen az öltöződben, bárhol is vagy?
Nem vagyok nagyon finnyás az öltözőmre, de nemrég voltak az egyik öltözőmben hímzett törülközők. Ez elég magasra tette a lécet, mostmár ez az új mérce. A cuki, pihe-puha törülközők jól jönnek az öltözőben. De egyébként ha van víz és tea, az már tökéletes.
Készültem neked egy játékkal, amit lehet, hogy utálni fogsz, meglátjuk. Kiválasztottam öt dalt a setlistedről, amiket rangsorolnod kéne, úgy, hogy nem tudod, mi a következő.
Oké, mehet.
Az első a Monaco.
Második.
A következő a Those Were the Days.
Harmadik.
Whiplash!?
Első.
Angels Don’t Cry?
Negyedik.
Oké, és az utolsó az After the Opera.
Ötödik. Ez így tetszik.
Akkor meg vagy elégedve a sorrenddel?
Őszintén meg vagyok vele elégedve, teljesen rendben van. Tetszik így a sorrend.
Készültem egy másik játékkal is, hogy megtudjak pár érdekességet rólad. Az a neve, hogy két igazság, és egy hazugság. Mondanod kell magadról két igazságot és egy hazugságot, nekem pedig ki kell találnom, melyik a hazugság.
Oké. Fiatalkoromban hat évig harsonáztam, egy ausztrál kisvárosban nőttem fel, és gyerekként énekeltem egy népszerű tévéreklámban.
Oké, ez nehéz. Azt mondanám, hogy az utolsó a hazugság.
Ez a végleges válaszod?
Igen.
Nem, az igaz volt.
Akkor az első a hazugság?
Így van, az első a hazugság. Fuvoláztam, és nem harsonáztam. De szívesen megtanulnék harsonázni is. Majd egyszer.
Menőn hangzik egyébként. És végül, üzennél valamit a magyar közönségednek?
Köszönöm. Köszönöm a támogatásotokat. Tudom, hogy pár dalomat elég sokan streamelték itt, Magyarországon. Szürreális érzés volt, amikor ez feltűnt, és az még szürreálisabb, hogy ma végre láthatom azokat az embereket, akik innen hallgatják a dalaimat. Hatalmas köszönet nekik.
