„okayy, let’s go!” – ez mondhatni már nem csak gyuris ikonikus mondata, hanem sokkal inkább egy életérzés, ami a zenész perszónáját tökéletesen leírja. Laza, kompromisszumok nélküli és ami a legfontosabb, őszinte. Igaz, a tizedik ilyen megszólalásnál már nem is számoltuk tovább, hogy hányszor hagyja el ez Gyuris Bence száját a dupla Dürer Kertes koncertjének első éjszakáján.
A csütörtök esti koncertre az utolsó pillanatban érkeztünk és még ekkor is óriási tömeg volt a jegyátvételes sorban, amit kivárva nagyjából 10 perccel a koncert kezdete előtt estünk be a Dürer Kert Nagytermébe, ahol addigra szinte teljesen megtelt a hely és az első sorokba egy gombostűt sem lehetett beszuszakolni. gyuris nagyjából 20:35 körül állt színpadra, először önmaga és két barátja társaságában, akik zongorán és gitáron kísérték bizonyos dalok alatt. Majd több meglepetésvendég is beugrott egy vagy több dal erejéig, többek között és a teljesség igénye nélkül Figura, Co Lee, FRANKO vagy Szalai is. Az este egyik fénypontja a nem megyek haza című track volt, ahol a közönség egy személyként tombolt, miközben gyuris is a legfelszabadultabbnak tűnt az egész koncert alatt. De ki tudnánk még emelni a román autópályát és a Zootiez is óriásit ment. A kőkemény trap pillanatokat csodásan megtörték az olyan dalok, mint az F#, ami során egy teljesen másféle energia pulzált a közönség soraiban.
A nagyjából 2 órás buli után ültünk le beszélgetni gyurissal a Dürer Kert backstagében, ahol arról faggattuk, hogy milyen érzések vannak benne a buli után, az emlékezetes koncertélményeiről is mesélt nekünk, és bár köztudottan nem szereti előre leleplezni terveit, azért csepegtetett néhány infót arról is, mire számíthatunk tőle 2027-ben. Igazából let’s go! – exkluzív gyuris interjú.
A dupla Dürerből megvolt az első, és ráadásul teltházas volt. Milyen élmény volt? Hogy érezted magad?
Szuper élmény volt, és szuperül éreztem magamat. Tényleg nagyon jó volt, és rohadt jól éreztem magam.
És mi volt a kedvenc pillanatod a mai koncertből?
Kedvenc pillanatom? Hú, talán amikor a Krisznek elénekelte a közönsége a boldog születésnapot.
Mitől lesz számodra különleges egy adott koncert?
Nincs egy adott dolog, hogy mitől különleges, hanem pont attól különleges egy adott koncert, hogy ott történik valami olyan, amitől különleges lesz. Ez a mai például szerintem ettől különleges, hogy a Krisz születésnapja volt. De hogyha mindig egy adott dologtól lenne egy koncert különleges, akkor meg nem lenne különleges. Szerintem ez mindig egy változó faktor.
Van olyan koncertélményed, amit soha nem fogsz elfelejteni?
Rengeteg ilyen van, persze. Sokat említettem már, de egy nagyon különleges élmény volt nekem legelőször Szegeden fellépni. Bolondok napjára esett a koncertünk, és a PP-vel meg Figurával csináltunk egy teltházas bulit Szegeden, a Hungiban. Ez volt a szülővárosomban a legelső koncert, úgyhogy ezt mondanám.
Hogyan hype-olod fel magad a koncertek előtt? Van valami bevett rutinod rá?
Inkább lenyugtatni szeretem magamat a koncert előtt, aztán a hype része azonnal megérkezik, hogyha felmegyek a színpadra. Inkább arra szoktam odafigyelni, hogy az utolsó fél órában már ne nagyon legyen rengeteg inger. Ne kelljen túl sok emberrel beszélgetni, vagy ilyesmi, hanem egy kicsit tudjak magamba fordulni, meg lock in-elni.
Akkor inkább egyedül szeretsz koncert előtt lenni?
Hát, hogyha nem is egyedül, de kicsit zavartalanul, hogy legyenek ott velem azok, akik jönnek fel a színpadra, vagy akik ugyanúgy azt érzik, hogy „Fú, most történik valami”. Ne random dolgokról beszélgessünk ismerősökkel, hanem legyen meg az energia körülöttem, hogy na, most történni fog valami nagy.
Van olyan dalod, amit teljesen máshogy élsz meg élőben, mint amikor megírtad és felvetted?
Ahogy telik az idő, úgy rengeteg dal átalakul bennem, és nagyon szeretem őket elénekelni. De van olyan, amit tök nehéz meghallgatnom, mert annyira régen csináltam, annyira sok idővel ezelőtt írtam meg, vettem fel, hogy már hallom benne, hogy „Fú, ezt mennyivel lehetett volna jobban”. Például, amikor a te és én-t éneklem, akkor mindig azt úgy érzem, hogy ez egy tök jó dal, de amúgy kicsit nehezemre esik az ilyen nagyon régi cuccokat visszahallgatni, mert csak azt hallom benne, hogy amikor a színpadon éneklem, az sokkal jobban hangzik, mint ami ki volt adva akkor.
Mi a legjobb visszajelzés, amit a közönségtől kaphatsz?
Nincs ilyen, hogy legjobb, szerintem. Rengeteg dolog van, aminek tudok örülni. Szeretem, amikor éneklik a zenémet, és szeretem, amikor megtapsolnak, meg tökre örülök annak, amikor valaki személyes történetekkel jön, hogy neki mit jelent egy-egy zene, vagy milyen élménye van, hogy hogy jöttek össze valakivel, vagy mire emlékezteti egy dal. De nincs egy kedvenc dolgom. Nagyon sok mindennek tudok örülni, ami közönségtől való visszajelzés.
Hogyan foglalnál össze egy gyuris-koncertet egy mondatban egy olyan embernek, aki még nem látott téged élőben?
Let’s go.
Lassan vége az évnek. Mire vagy a legbüszkébb 2026-ból?
Nehéz választani, hogy a januárban megjelent gyógyító frekvenciák albumra vagy a júniusi Müpás útvesztő című előadásra. A kettő közül valamelyikre. De ha lehet kettőt mondani, akkor erre a két dologra vagyok a legbüszkébb ebben az évben.
