Isabel LaRosa nevét nem kell valószínűleg bemutatni a Z-generációs felhasználóknak és fogyasztóknak, ugyanis egyedi, kissé komor és sötét popzenéjével hamar belopta magát az emberek szívébe. A művésznő tavaly járt első alkalommal hazánkban, amikor is a Sziget Fesztivál Nagyszínpadán csíphettük el a nagyjából 40 fokos hőségben. Neki nemcsak erről volt emlékezetes a fellépés, hanem azért is, mert annyian hallgatták itthon a dalait, hogy kitüntetést is kapott érte.
Arra, hogy visszatérjen, még várnunk kell egy kicsit, de néhány héttel ezelőtt Madison Beer előzenekaraként járt a szomszédos Bécsben, ahol a ma megjelent Promising Young Woman című középlemeze miatt ültünk le beszélgetni vele. Néhány órával a fellépése előtt úgy köszöntött minket, mint egy régi barátot, ami amúgy nem csoda, hiszen harmadik interjúját adja nekünk az elmúlt bő 1,5-2 évben.
A korábbi tapasztalataink alapján LaRosa az egyik legvidámabb ember, akivel valaha interjút készítettünk, ez pedig most sem volt másképp. Sokat nevettünk, miközben mesélt arról, hogy mi a legnagyobb különbség debütáló lemeze, a Raven és a most megjelent anyaga, a Promising Young Woman között, elárulta, hogy miért maradt meg számára a Sziget Fesztivál és természetesen most is tanítottuk magyarul, de mivel már túl jól beszéli a nyelvet, így egy kicsit csavartunk a dolgon. Ezúttal nem a szokásos „szeretlek” szót tanítottuk neki, hanem valami sokkal bonyolultabbat – exkluzív Isabel LaRosa interjú Bécsből.
Utoljára tavaly nyáron beszéltünk, amikor felléptél a Sziget Fesztiválon. Egyszerűen imádtam, az egyik kedvenc koncertem volt a fesztiválon.
Köszönöm.
Van kedvenc emléked a fesztiválról vagy a városunkról, Budapestről?
Hát, egy idő után a fesztiválok elkezdtek összemosódni a fejemben. De erre tisztán emlékszem, mert díjakat adtatok Thomasnak és nekem. Egyszerűen őrület! Nem is tudtam, hogy az emberek ott ennyire szeretik a zenémet. Nagyon klassz volt ezt látni. Meg maga a fellépés, a közönség, az, hogy mekkora volt a tömeg, hihetetlen volt. Összességében egy elképesztően jó élmény volt.
Alig várjuk, hogy visszatérj hozzánk.
Én is.
Pár hete egy különleges évfordulót ünnepelhettél, hiszen egy éves lett a debütáló albumod, a Raven. Mi a legmenőbb dolog, amit átélhettél ennek a lemeznek az érájában?
Nagyon sok mindent tett lehetővé számomra ez a lemez. Nehéz lenne egyet kiemelni, de talán az volt a legmeghatározóbb, hogy mennyit turnézhattam vele. Az elmúlt évem gyakorlatilag azzal telt, hogy turnéztam az Egyesült Államokban, Európában és az Egyesült Királyságban is. Közben láttam, hogy mennyi emberhez jutott el az album, és olyan helyszíneken léphettem fel, ahol már régóta szerettem volna játszani. Szerintem ennél többet nem is kívánhatnék.
És most egy új korszakba lépsz, hiszen az új EP-d, a Promising Young Woman, néhány hét múlva jelenik meg.
Igen, el se hiszem.
Egyszerűen imádom a címét, nagyon sejtelmes. Neked személy szerint mit jelent, és miért ezt választottad?
Ez a cím már korábban is felmerült nálunk. Volt egy olyan ötlet is, hogy a Raven albumot Promising Young Woman-nak hívjuk, de végül nem éreztem azt, hogy megfelelő választás lenne. Mégis valahogy mindig ott maradt a fejemben. Szerintem számomra a cím és az EP is arról szól, amikor az emberben ott van az az érzés, hogy valamilyen tökéletességnek kell megfelelnie. Főleg egy saját maga által felállított tökéletességnek. Ez többféleképpen is megjelenik, például abban, hogyan bánsz magaddal, és abban is, hogyan engeded, hogy mások bánjanak veled. Ez az, ami számomra a legfontosabb jelentése.
És szerinted mi a legfontosabb különbség a Raven és a Promising Young Woman között?
Őszintén szólva szerintem teljesen különböznek. A Promising Young Woman a mondanivalója szempontjából talán egy kicsit sötétebb, és összességében nyersebb is, legalábbis abban, ahogyan a dolgokról beszélek benne. Egyszerűen más. Nagyon élveztem az egész folyamatot, mert közben többféle hangzással is kísérletezhettem. Ma este is játszani fogok egy dalt, amit még soha nem adtam elő, és még senki sem hallott. Egyszerűen teljesen eltér mindentől, amit eddig kiadtam. Tényleg két külön világ. Ha a Raven egy meleg tónus, akkor a Promising Young Woman inkább a másik oldalon van. Egy hideg, kékes árnyalat.
Érdekes, hogy ezt mondod, mert nekem a képi világa pont, hogy könnyedebbnek tűnik.
Így van. Azt szerettem volna, hogy könnyedebbnek hasson, de közben azért legyen benne valami nyugtalanító is.
Egy kicsit para.
Igen, egy kicsit para, és pont ettől lesz meg a saját, alternatív világa, hogy van benne valami furcsa. Pont ezt szeretem benne.
Alig várom, hogy hallhassam az EP-t, és persze a felvezető kislemeze, a Hallucination már meg is jelent. Sőt, a videója talán pont egy 20 perce jött ki. Mi volt az alapötlet, amit szerettél volna megragadni ebben a videóban?
Amikor a klip koncepcióján dolgoztam, leginkább azt az érzést szerettem volna megragadni, amikor egyszerűen nem tudsz elengedni valakit. A dal tulajdonképpen arról szól, hogy valaki újra és újra visszatér a rémálmaidban. Azt szerettem volna, hogy a videó olyan érzést keltsen, mintha egy végtelen körforgásban lennél, egy lázálomszerű rémálomban, amiből nem tudsz kiszabadulni. Ezt az érzést próbáltam átadni vele.
Megvannak azok a posztok az interneten, amikor van egy kép egy gyönyörű tengerpartról, vagy egy gótikus házról, vagy éppen egy csillámos, rózsaszín, szobáról, és az a leírás hogy: melyik dalt hallgatnád meg itt?
Igen!
Körül tudnád írni, szerinted milyen környezetben a legjobb meghallgatni az új EP-det?
Nem akarok klisés lenni, de szerintem ezt akkor a legjobb hallgatni, amikor nagyon emo hangulatban vagy a szobádban. Vagy amikor éjszaka vezetsz. Bármi, ami érzelmeket közvetít. Nem is tudom pontosan, mi. Régen, a szülővárosomban sokat bicikliztem éjszaka az utcánkban, szóval nekem ezt az érzést idézi fel.
Jelenleg az utánozhatatlan Madison Beerrel turnézol, de gyakorlatilag az elmúlt egy évben folyamatosan turnéztál. Neked személy szerint mitől lesz különleges egy adott koncert?
Nekem ez leginkább az emberekről és a rajongókról szól, és arról, ahogy egy koncerten támogatnak engem. Az energiájukról. Sokszor azt érzem, és pont nemrég beszéltem erről, mintha egy akváriumban lennék. Ettől néha kicsit feszengeni kezdek, mert olyan ez, olyan érzés, mintha mindenki engem bámulna, vagy nem is tudom. De amikor ez az egész egyetlen közös dologgá áll össze, amikor mindenki ugyanannak a része, na akkor élvezem igazán. A legjobb koncertjeim sosem arról szólnak, hogy mit viselek, vagy éppen hogyan éreztem magam aznap, hanem mindig arról, amit a közönség beletesz az egészbe.
Benne vagy egy gyors játékban?
Persze.
Maradunk a turnézás témájánál, és a hangsúly a gyorson van, mert annyi kérdést kell megválaszolnod, amennyit csak tudsz, egy perc alatt.
Basszus. Oké.
A kedvenc időtöltésed, hogy elüsd az időt a turnébuszon.
Teljesen hülye YouTube-videókat nézünk a csapatommal. Random, fura videókat amiket kiteszünk a TV-re. Ez egy tök jó módja annak, hogy elüssük az időt a buszon. Ez a kedvencem.
Egy apró luxus, amit sosem veszel magától értetődőnek turnézás közben.
Az, hogy olyan zuhanyzóban zuhanyozhatok, ami nem kétes tisztaságú. Egyszerűen sosem lehet tudni, mikor lesz erre lehetőségem. De szerencsés vagyok, nagyon jó körülmények között turnézom, szóval végül is elvagyok.
Ami a legjobban hiányzik otthonról turnézás közben.
A barátaim. Őszintén, amikor hazamegyek, mindig olyan, mintha közben ötmillió dolog történt volna, és nekem senki nem mondott el semmit. És csak állok, hogy most mi van?
Turnébusz: rendetlen, vagy rendezett?
Rendetlen. Legalábbis nekem, de a többieknek nem.
Kora reggeli utazás vagy késő esti autózás?
Engem aztán soha nem lehet rávenni arra, hogy magamtól korán keljek. Soha nem tennék ilyet. Utálok korán kelni. Én már csak ilyen vagyok.
És végül, üzennél valamit a magyar rajongóidnak?
Nagyon hálás vagyok nektek. Úgy érzem, mindig nagyon erős visszajelzést kapok tőletek, akár a múltkori fesztiválon, akár abból, hogy úgy tűnik, nagyon sokat streamelitek a zenéimet. Nagyon szeretlek titeket, és hamarosan rengeteg dologgal készülök nektek, ami miatt nagyon izgatott vagyok.
