Anastaciát, vagy polgári nevén Anastacia Lyn Newkirket valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Az énekesnő 2000-ben robbant be a köztudatba az első, I’m Outta Love című kislemezével, mely a többszörös platinaminősítést szerzett Not That Kind című albumán kapott helyet, onnantól kezdve pedig csak úgy ontotta magából a világslágereket, amiket generációk fújnak kívülről. Ki ne ismerné a Paid My Dues-t, a One Day in Your Life-ot, a Left Outside Alone-t, vagy éppen a Sick and Tired-öt? Az ikon azon kevés előadók közé tartozik, akik szinte minden egyes turnéjukkal ellátogattak hazánkba, és bár eddig csak Budapesten láthatta őt a magyar közönség, ez idén megváltozott. Ő volt a Paloznaki Jazzpiknik egyik húzóneve, így a csodálatos Balaton-parti kisváros apraja-nagyja megérezhette, milyen az, amikor egy szupersztár a városukba érkezik. A beszámolónk a koncertről ezen a linken érhető el.
A művésznő a MUSICDAILY-nek adott exkluzív interjúja során saját hotelének egyik, külön erre a célra dedikált szobájában várta az újságírókat. A beszélgetés során egy igazán kedves, jólelkű és jó kedélyű embert ismerhettünk meg, akinek mindene a munkája és a zenére több évtized után is úgy tekint, mint a szenvedélyére. Hiába a világ egyik legnagyobb és legelismertebb művésze a maga 200+ díjával, valahogy a sztárallűrök teljesen elmaradtak és úgy fogadott minket is, mintha egy vidéki rokonlátogatáson vettünk volna részt, amiről már csak a húsleves és a rántott hús hiányzik. Az interjú közben beszélgettünk vele a legutóbbi lemezéről, az Our Songs-ról, melynek érdekessége, hogy német nyelvű dalok egyfajta átdolgozása, erről a folyamatról pedig izgatottan mesélt nekünk, de szó volt arról is, hogy mely dalai nélkül nem tud elképzelni egy ízig-vérig Anastacia-koncertet, persze üzent a magyar rajongóinak is, és még egy magyar szót is tanítottunk neki – exkluzív interjú Anastacia-val.
Nagyon örülünk, hogy itt vagy Magyarországon, és csupán pár óra múlva a Paloznaki Jazzpiknik színpadán fogsz fellépni. Általában hogyan hozod magad hangulatba a koncertjeid előtt?
Ma nagyon szerencsés voltam, hogy volt lehetőségem próbálni, így már tudom, hol fogok fellépni, és szuperül néz ki a helyszín. Nagyon kis családias, és el sem tudom képzelni, milyen jól fest majd este, tele emberekkel. A hangtechnika nagyszerű, ezt leszámítva nem igazán kell hangulatba hoznom magam.
Imádom, amit csinálok, imádok énekelni, és imádok fellépni.
Egyszerűen csak kisétálok a színpadra – úgy gondolom, ha jól végzem a dolgom, akkor a közönség is jól fogja érezni magát.
Mi az az egy dolog, ami nélkül semmiképpen nem indulsz el turnézni?
Hát, természetesen a szemüvegeim.
Remélem, hogy ezt fogod mondani!
Ez a teljes igazság, még a repülőn is a kézipoggyászomban vannak. Semmiképpen nem raknám be őket a feladott bőröndömbe. Szeretem még magammal hozni a parfümömet is. Van egy kutyám, és mostanában ő is szokott jönni velem, de az elkövetkezendő három hét során annyi különböző helyre repülünk, hogy Brody most inkább otthon maradt. De annyi biztos, hogy imádná ezt a hotelt!
Azt gondolom, elég nehéz helyzetben vagy, amikor rakod össze a dallistát a koncertjeidre, hiszen rengeteg dalod, és rengeteg slágered van. A slágereidet leszámítva, van kedvenc, kevésbé ismert dalod, amit nem szívesen hagynál le a dallistáról?
Próbálok annyi kislemezt rárakni, amennyit csak tudok – azokat a dalokat, amiket kívülről fújnak az emberek.
Nem lépek fel anélkül, hogy ne énekelném az ismert dalaimat, mert nem hiszek ebben. Azt gondolom, azokért jön el a koncertre közönség, legalábbis az én esetemben.
Beyoncé például főleg arról az albumról énekel, ami éppen akkor megjelent, és ez teljesen érthető. Ami engem illet, én magam miatt adok ki új zenét, és nem feltétlenül azért, mert azt szeretném, ha a közönségem az egész lemezt, az elejétől a végéig meghallgatná élőben. Manapság már nem csinálom ezt. Rájöttem, ha éppen van új albumom, a rajongóim szeretik, ha előadok róla pár dalt, de utána visszatérünk a nosztalgiához, hiszen ez az, amit igazán hallani akarnak. De általában szeretik az új dalokat is, és amelyik megfogja őket, azt el is kezdik hallgatni a streaming platformokon.
Néhány hete jelent meg az új albumod, az Our Songs deluxe kiadása. Mit élveztél a legjobban a lemez elkészítése során?
Ami az Our Songs-t illeti, az nem egy olyan projekt, amire elsőre azt mondtam, hogy: ez remek ötlet, vágjunk bele!
Egy kicsit más, mint a többi albumod, hiszen német dalokat dolgoztál fel rajta.
Rémisztő volt az egész! Először azt mondtam, hogy ezt biztosan nem fogom megcsinálni. Ezzel megölném a karrieremet. Aztán tovább nyaggattak vele, hogy de, szuper lesz, és megmutatták a dalt, ami végül a felvezető kislemeze lett. Best Days a címe, és én eleinte nem akartam, hogy ez legyen az első kislemez. Az eredeti címe Tage wie diese, és egy punk-rock banda énekli. Az életben nem gondoltam volna, hogy a dal, amit mutattak nekem, ugyanaz a dal, amit a banda énekel. Akkor jöttem rá, hogy mégis lehet valami a dologból, akkorra már felkeltette az érdeklődésemet. Onnantól csak meg kellett találnunk a megfelelő dalokat hozzá.
Dalszerzőként nem a szöveggel kezdek, amikor dalt írok. A dallammal kezdek, és később abból jön a dalszöveg.
Eldöntöttem, hogy úgy fogok nekikezdeni az albumnak, hogy meghallgatom a dalokat, és megpróbálok olyan zenét keresni, amiből úgy érzem, új dal születhet. Tudtam, hogy miről szólnak a dalok? Nem. De a dallamból, a verzékből, és a refrénből kiindulva lehet belőle egy új dal? Így kezdtem, majd áttértem arra, hogy miről szólnak. Csak nagyjából összefoglalták nekem, hogy miről van bennük szó. Tetszik a szövege? Megfogott? Aztán le kellett fordítanom őket. Volt pár, amihez nem tudtuk megszerezni a jogokat, mert túl sok dalszerzője volt az eredetinek, ezért próbáltam olyan dalokat keresni, amiknek egy előadója van, vagy biztos volt, hogy megkapjuk az engedélyt, hogy felhasználjuk. Rengeteg csodálatos dal született a munkálatok során, és ennek köszönhetően mehettem turnézni, és lett duettem az egyik legnagyobb német rocksztárral, Peter Maffay-jal. Ez nem volt tervben. Azt hittem, csak azt szeretné, hogy fordítsam le a dalát. Mondom oké, nagyszerű. De aztán azt mondta, énekeljük el együtt, ami meglepett. Aztán azt mondta, angolul akarja énekelni, én meg már úgy voltam vele, hogy ez túl sok. Egyszerűen túl sok, azt se tudom, hova kapjak! Magától alakult az egész folyamat, és bár nehéz volt, minden egyes alkalommal, amikor újabb lépést tettem az ismeretlen felé, egyre csak jobb és jobb lett.
Néha olyan helyzetekből is csodálatos dolgok születhetnek, amik először nem komfortosak a számodra – csak elég időt kell neki adni.
És egy remek album lett.
Én is nagyon szeretem. Úgy érzem, az összes dala a sajátom lett.
Igen, és teljesen különböznek az eredeti változatoktól.
Ugye? Mostmár az én dalaim. Nagyon fura, mert Johannesszel is turnéztam, aki eredetileg a Now or Never-t énekli – de az mostmár tényleg az én dalom. Bocsi, de egyszerűen imádom az angol változatát. Johannes is azt mondta, hogy egy új dal lett belőle angolul. De igen, nagyszerű album lett. Alig várom, hogy jövőre énekeljem a turnémon. Úgy döntöttem, előadok majd pár új dalt és
kiélvezem a lemez pozitív hangulatát, mert az egész a pozitivitásról szól.
Végül, üzennél valamit a magyar rajongóidnak?
Csodálatos érzés, hogy újra itt lehetek. Tényleg, nagyszerű ismét itt lenni. Főleg, hogy most van az olimpia, és itt, a hotelemben nagyon sok magyar tartalmat látok arról, ahogy a sportolóitok mások ellen játszanak. Kezdem megismerni a csapataitokat – a párbajtőrcsapatot, és az úszócsapatot. Ezüst, de azt reméltem, arany lesz. Szurkoltam nektek, kiabáltam is, de aztán nem tudom, mi történt. Mintha a francia csávónak lett volna egy plusz lábfeje, ami a semmiből került elő, evezett vele egy kicsit, és aztán elvitte az aranyat. Fogalmam sincs, hogy történhetett. De izgalmas, mert, tudod, attól függően, hogy hol vagy, az adott ország tartalmait dobják be neked – mondom úristen, ez király! Nagyon szuperek vagytok a vívásban.
Nagyon örülök, hogy volt lehetőségem eljönni hozzátok, és annak is, hogy olyan helyre jöhettem Magyarországon belül, ahol még nem voltam.
Még soha nem jártam az országnak ezen a részén. Teljesen más, mint Budapest. Majdnem olyan, mintha egy kis szigeten lennék. Itt van mellettünk a vízpart – tudod: kérhetek egy cigarettát, kedvesem? Nagyon szép hely.
