A brit művésznő volt a VeszprémFest harmadik napjának főfellépője.
A 2024-es VeszprémFest egy igazi vegyes vágottal készült közönségének, ugyanis a poptól az alter/indie/dance-en át, egészen az operáig minden műfaj képviseltette és képviselteti magát a koncertsorozat során. Paloma Faith koncertje a legelsőbe esett bele, aki közel másfél óráig szórakoztatta a közönséget, miközben legnagyobb slágereit és legújabb lemezének, a The Glorification of Sadness-nek a dalait vegyítette.
Kétség kívül az énekesnő a program egyik, ha nem legkommerszebb előadója, amit sikerült előnyére fordítania az extravagáns művésznek, aki a prémium zenei fesztivál alapkönyvét szinte darabokra tépte megjelenésével és karizmatikus kisugárzásával: a koncertet a There’s Nothing More Than Human introval, illetve a How You Leave a Man c. slágerével kezdte, mellyel meg is szabta az alaphangulatot a bőrszerkójában, melynek felső részén a „SLUT” vagyis, „RIBANC” felirat állt.
Faith produkciója tökéletesen hozta azt a szintet, amit egy ilyen mértékű produkciótól elvár a közönség – még úgy is, hogy az utolsó pillanatban lebetegedett a dobosa, így életében először egy korábbi koncertjén felvett dobhoz kellett igazodnia az egész koncertnek, de ahogy ő fogalmazott „vagy ez, vagy lemondja a koncertet” – szerencsére utóbbit nem szerette volna, így felejthetetlen másfél órát hozott közel 10 évvel legutóbbi hazai koncertje után kis országunkba.
Kellő mértékű interakció volt a közönséggel, ami sokszor már egy komédiaestbe fulladt, ugyanis Paloma óriási energiákat szabadított fel magában, ebben pedig segítségére volt válása is, melyből a lemezhez és az egész korszakhoz táplálkozott. Az egyik pillanatban arról mesélt, hogy mennyire furcsa világban élünk a randiappok fogságában, majd néhány dallal később már azt ecsetelte, hogy számára elképesztően furcsa érzés, hogy bármit csinál a színpadon, a közönség őrjöng és valószínűleg gyermekei is ezt várnák tőle, amikor épp produkcióznak neki.
Az Only Love Can Hurt Like This slágergyárosa már csak jelenlétével több tucat ügy mellett foglal álláspontot, de ennek koncertje során is hangot adott – például a már emlegetett How You Leave a Man egy kódex és könnyed inspiráció a szakításhoz, míg a God in a Dress c. dala kőkemény pofon a hímsoviniszta nézeteket valló taplóknak, miközben az Eat Shit and Die (ikonikus jelenetek egyike volt a koncert közben, amikor az énekesnő eljátszotta, hogy nagy dolgot végez a színpadon, majd azt a tömegbe vágja), illetve a Bad Woman a nők elfojtott érzelmeit legitimálja, miközben beint az összes társadalmi elvárásnak a nőkkel kapcsolatban. Persze, hogy ezeket dekódolni tudjuk, mint hallgató nem csak meg kell értenünk az énekesnő művészetét, hanem a jelenlegi szociális berendezkedést is kritikusan kellene kezelnünk, ami nem mindenkinek egy egyszerű feladat.
A koncert játékideje pedig egy szempillantás alatt elszállt, ami azt jelzi, hogy egy igazán mesteri és kellemes másfél órát hozott a közönségnek Paloma Faith, aki ezzel a koncerttel az egyik legkellemesebb bulit csapta idén hazánkban, igaz, csapata valószínűleg egyszer sem árulta el neki, hogy nem Budapesten, hanem egy kis városban, Veszprémben lép fel, ugyanis több alkalommal is megköszönte Budapestnek, hogy közel 10 év után újra itt lehet, illetve arról is áradozott, hogy milyen szép a fővárosunk, de mindez megbocsátható, ha ilyen minőségi időtöltéssel kedveskedik rajongóinak. Bár azért nem meglepő, hogy a bő 1 órás autóút számára még bőven beleeshet Budapest határába, kiindulva abból, hogy szülővárosa, London milyen hatalmas. Remélhetőleg következő koncertjére nem kell újabb egy évtizedet várni és hamarosan újra Magyarországra látogat.
