Először is: ha még nem ismered Hannah Grae-t, mindenképp hallgasd meg a zenéjét, ráérsz később megköszönni. Augusztus 15-én olyan profizmussal és magabiztossággal robbantotta fel a Sziget Fesztivál FreeDome sátrát, hogy könnyen azt hihetnénk, sok éves tapasztalat van mögötte, pedig erről szó sincs. A fiatal, wales-i előadó legelső kislemeze, a Propaganda kevesebb, mint egy éve jelent meg, amit aztán a sulis élményeiről szóló, debütáló mini albuma, a Hell Is a Teenage Girl követett idén áprilisban, ma pedig megérkezett a legújabb dala, a Screw Loose.
Hannah saját bevallása szerint élete egyik legnehezebb időszakában íródott a szerzemény, de imád táncolni rá – a Szigeten pedig rajta kívül még sok-sok ember táncolt rá a közönség soraiban. Az első mini albuma számai és pár vadiúj dal mellett még egy meglepetéssel is készült az előadó a magyar közönségnek: minden egyes fellépésére horgol egy sapkát saját kezűleg, annak az országnak a zászlójának a színeiben, ahol éppen fellép, és aztán bedobja a közönség közé. A fenomenális koncert előtt volt szerencsénk egy kicsit beszélgetni is vele, az interjú során pedig mesélt nekünk arról, hogy mivel töltötte a szabadidejét Budapesten, az albumáról, a turnézásról, elárulta, hogy melyik előadóval szeretne a legszívesebben együtt dolgozni, üzent a magyar rajongóinak, és természetesen egy kicsit tanítottuk is magyarul – exkluzív interjú Hannah Grae-vel a Szigetről.
Nagyon örülünk, hogy itt vagy Budapesten. Volt lehetőséged egy kicsit szétnézni, és felfedezni a várost?
Igen, volt. Tegnap bementünk a városba, és elmentünk turizni.
Turnizni?
Igen, jó móka volt. Aztán elmentünk egy szuper kis magyar étterembe.
Megkóstoltál valamilyen magyar ételt?
Persze! Jézusom, elfelejtettem a nevét. Ilyen tésztaszerű cucc volt… Lángu?
Lángos?
Igen, igen. Finom volt, nagyon finom volt.
Szuper. Idén jelent meg a debütáló mini albumod, a Hell Is a Teenage Girl. Először is gratulálok hozzá, egyszerűen imádom!
Köszönöm.
Mi az album üzenete, amit át szeretnél adni vele az embereknek?
Hú, hát azt szerettem volna elérni vele, hogy egy kis reményt keltsen az emberekben.
Amikor én jártam suliba, nem igazán volt olyan zene, ami a sulis élményekről szól, a kapcsolatokat, meg ilyeneket leszámítva. Szerettem volna, ha az emberek azt érzik, hogy ennek is vége lesz egyszer.
Sulis korodban nem érzed úgy, hogy ennek valaha is vége lesz. Akkor azt hiszed, hogy örökké fog tartani.
És mi a legfontosabb dolog, amit az album készítése során megtanultál?
Ohh, ez egy jó kérdés.
Az album megírása sokat segített abban, hogy lezárjam ezt a korszakot. Úgy gondolom, megtanított arra, hogy ezt a lezárást nem kell más emberektől várnom. Helyette írhatok róla, és azáltal is megélhetem.
Ez sok reményt adott nekem a jövőre nézve.
Melyik dalt volt a legnehezebb elkészítened rajta?
Mármint zeneileg, vagy a koncepciót nézve?
Vagy zeneileg, vagy pedig a dalszövegek tekintetében. Amelyikre szívesebben válaszolsz.
Valószínűleg a Jaded-et. Azt egy barátságról írtam, és nagyon nehezemre esett.
Szerintem egy barátság végét sokszor rosszabbul éli meg az ember, mint egy kapcsolat végét.
Ezért mondanám azt.
És melyik dalodat mutatnád meg egy olyan embernek, aki még nem ismer téged?
Hú… talán a Never Say No-t.
Tényleg?
Igen!
Azt imádom! És ha választanod kéne egy főcímdalt az életednek, mi lenne az?
Bármilyen dalt választhatok?
Bármilyen dalt, de nem a sajátjaid közül.
Szerintem… Jézusom, ez nagyon nehéz! Szerintem a What’s Up a 4 Non Blondes-tól.
A What’s Up? Imádom a feldolgozásodat belőle. Zseniális.
Köszönöm.
A saját dalaidon kívül megosztottál már jópár feldolgozást is jópár csodálatos előadótól. Kivel dolgoznál a legszívesebben együtt? Ki a legnagyobb álmod?
Taylor Swift, ő a legnagyobb. Szeretnék még Hayley Williams-szel is énekelni, az nagyon király lenne, imádnám. Vagy Billie Joe Armstronggal a Green Day-ből.
Mész Taylor turnéjára jövőre?
Már meg is van a jegyem rá!
Nekem is, nagyon várom már. Jelenleg turnézol, szóval beszélgessünk egy kicsit a koncertekről és a fesztiválokról. Van bármiféle koncert előtti rituáléd, amit minden egyes fellépésed előtt csinálsz?
Igen. Úgy döntöttem, hagyok magamnak nagyjából 20 percet minden fellépésem előtt, hogy beénekeljek, és aztán egy kicsit csendbe legyek. Ez rengeteget segít. Ja, és ekkor fejezem be a horgolt sapkákat is, amiket aztán bedobok a közönség közé.
Kérdezni is akartalak a sapkákról. Erre a koncertre is horgoltál egyet?
Hát persze! Persze, hogy horgoltam.
És mennyi időbe telik egy ilyet megcsinálni?
Hosszú időbe telik. Vagyis hát, egy sapka nagyjából két óra. De most eléggé utolsó pillanatra hagytam őket, szóval aznap, mielőtt elindultam a turnéra, egész nap ezeket csináltam.
És mi az az egy dolog, ami nélkül nem indulsz el otthonról, amikor turnézol?
Jó kérdés. A fülhallgatómat mondanám. Tudom, unalmas válasz, de egyszer otthon felejtettem, és halálra untam magam.
Utálom, amikor ez történik. És mi a következő lépés számodra? Számíthatunk tőled új zenére a közeljövőben?
Igen, számíthattok. Van valami a tarsolyomban, ami miatt nagyon izgatott vagyok. Egyébként elég sok új dalt is éneklek a mostani turnén, szóval igen, valami készül.
És végül, üzennél valamit a magyar rajongóidnak?
Persze!
Tudom, hogy közhely, de mindig légy önmagad, azt csináld, amit szeretnél, és ami boldoggá tesz. Ha valami boldoggá tesz, amiatt nem lehetsz szomorú. Csak kezdj neki és csináld.
