“Az a célunk, hogy az egész világ hallja az zenénket” – exkluzív interjú az Ofenbach DJ duóval

English version / Angol változat

Ismerősen hangzik az Ofenbach név? Nem csoda, hiszen az elmúlt pár évben slágert slágerre halmozott a francia DJ duó, mi több, többször tombolhattunk élőben is a zenéjükre Magyarországon: egyszer a Strand Fesztiválon, egyszer pedig a TV képernyők előtt, az X Faktort nézve. A két srác, Cesar és Dorian egészen kiskorukban találkozott először, és hamar megtalálták a közös hangot és a közös szenvedélyeiket, melyek közül a legfontosabb természetesen a zene. Az Ofenbach igazi szerelemprojekt számukra, amit egy roppant érdekes okból hoztak létre. Hogy mi is az?

Az duóval nem sokkal a legújabb kislemezük, a Wasted Love megjelenése után beszélgettünk Zoomon keresztül: többek között a fenti kérdésre is választ adtak, elárulták, kik a legnagyobb inspirációik, mi volt a legőrültebb fesztiválélményük, milyen élmények fűzik őket Magyarországhoz, és természetesen egy magyar szót is megtanítottunk nekik – exkluzív interjú az Ofenbach DJ duóval

Először is, ravi de vous voir! (Örülünk, hogy látunk titeket!)

Cesar: “Aww, merci! (Köszönjük!)”
Dorian: “Merci beaucoup! (Köszönjük szépen!)”

Hogy indult az új évetek?

Nagyon jól, hiszen most jelent meg az új dalunk, a Wasted Love. Vagy hat hónapig ültünk a gépünk előtt és dolgoztunk rajta, szóval szuper érzés, hogy végre kiadtuk ennyi idő után.

Kanyarogjunk egy kicsit vissza a kezdetekhez. Hogy ismertétek meg egymást?

Cesar: “A suliban találkoztunk először 10 éves korunkban. Nagyon fiatalok voltunk, így a szobánkban kezdődött minden. Két kissrác voltunk, akik imádtak filmeket, pontosabban animációs filmeket készíteni. Dorian Play-Doh játékokból tervezett cuccokat, én pedig Legokból. Ez volt az első közös szenvedélyünk.”

Emlékeztek a pillanatra, mikor eldöntöttétek, hogy együtt fogtok zenélni?

Dorian: “A zene egyből ezután jött a képbe. Apukám fiatal korában egy rockbandában játszott, és egyszer azt mondta nekem: „fiam, ha egy nap egy bandában fogsz zenélni, az összes lány a lábaid előtt fog heverni”! Innen jött az ötlet, és meg is csináltuk!”

2015 óta, már hat éve tevékenykedtek a zeneiparban. Mi a legfontosabb dolog, amit ez idő alatt tanultatok?

*megcsörren Dorian telefonja*
Cesar: “Megtanultuk, hogy az interjúk alatt repülőgépes üzemmódba kell raktunk a telefonunkat, de Dorian ezt most elfelejtette! Nem, igazából rengeteg dolgot tanultunk.”

A legfontosabb, hogy türelmesnek kell lenni, hiszen a kemény munka mindig meghozza a gyümölcsét.

A zenétekben nagyon sokféle stílus megjelenik, például a rock, a country, a pop, a dance, és a house is. Kik a legnagyobb inspirációitok?

A legnagyobb inspirációink mindig is a nagy pop-rock bandák voltak, mint például a Rolling Stones.

Cesar: “Mostanában nagyon szeretjük Calvin Harris-t, a Daft Punkot… Imádjuk a francia zenét, mint a Daft Punk, a Justice, vagy a Cassius. Rengeteg tehetséges zenészre nézünk fel a ’70-es, ’80-as évekből, és napjainkból is, így próbálunk inspirációt gyűjteni különböző időkből és helyekről.”

Dorian, az élő fellépéseitek során te szoktál gitározni. Játszotok bármilyen más hangszeren?

Cesar: “Dorian két évig trombitált, én pedig tudok egy kicsit kazoon és csellón játszani.”

És Dorian, te szerettél trombitálni?

Dorian: “Igen, szerettem, de nem igazán ment jól, ez pedig teljesen elszomorított, szóval inkább abbahagytam.”
Cesar: “Csak egy kicsit volt ám szomorú miatta!”

Azért kérdezem, mert én is trombitáltam 8-9 éves koromban!

Cesar: “Király! Akkor trombita-tesók vagytok!”

Igen, de én utáltam, szóval 2 év után abba is hagytam.

Dorian: “Szerintem a legnehezebb hangszer a világon!”
Cesar: “Igen, nagyon nehéz! Kipróbáltam egyszer, és szó szerint vérzett tőle a szám!”

A legleső slágeretek a „Be Mine” volt. Számítottatok rá, hogy ekkora sikere lesz?

Cesar: “Nem mondhatom, hogy nem, mert mikor kiadunk egy dalt, teljes mértékben bízunk benne.”

Hosszú órákon keresztül dolgozunk a dalainkon, és szerintem ezért is lett ekkora sikere a Be Mine-nak, mert az emberek látták, hogy szívünk-lelkünk benne van. Mindig is bíztunk a saját munkánkban.

“Persze azért nagyobb volt a siker, mint amekkorára számítottunk, de a lényeg, hogy mikor kiadunk valamit, abba abszolút bizalmat fektetünk.”

Aztán jött a Katchi, ami még nagyobb sláger lett! Nehéz kérdés következik: ha választanotok kéne a két dal között, melyiket választanátok?

Dorian: “Hm, hát ez tényleg nagyon nehéz, de én a Be Mine-t mondanám, hiszen az volt az első slágerünk, így az segített beindítani a zenei karrierünket. Teljesen megváltoztatta az életünket, emiatt csinálhatjuk azt, amit szeretünk!”

Nemrég jelent meg az új dalotok, a Wasted Love. Mesélnétek kicsit erről? Mik voltak a fő inspirációitok a készítése során?

Cesar: “A zenét illetően meg akartuk mutatni az embereknek, hogy abszolút nyitottak vagyunk egy dance számra is, egy igazi dance-pop számra.”

Ez volt az első alkalom, hogy nem valódi hangszerekkel dolgoztunk, eddig ez ismeretlen volt számunkra, de mindenképp szerettünk volna kipróbálni valami újat.

“Ami a szöveget illeti, a szerelemről szól, és van benne egy kis szójáték is: “being wasted”, mint részegnek lenni, és a “wasted love”, mint elpocsékolt szerelem. Laqique énekeli a dalt, aki irtó tehetséges énekes és dalszerző egyben.”

Ő egy feltörekvő énekes, igaz?

Cesar: “Igen, mi több, ez a legelső dala, és öröm látni, hogy egy hét alatt több, mint egy millió hallgatója lett Spotify-on! Ez nagyon király dolog!”

Ha már így a közreműködésekről beszélünk, hogy találjátok meg a tökéletes előadót a dalaitokhoz?

Dorian: “Igazából ez a hangulatunktól és az adott daltól is függ. A Wasted Love-hoz például tökéletesen illett Lagique, mert egy melankolikus számról beszélünk, neki pedig gyönyörűen érzelmes a hangszíne. Vagy mondjuk a Head Shoulders Knees & Toes egy erőteljes szerzemény, [az énekesének] Normának pedig roppant erőteljes hangja van, így abszolút passzol hozzá. Tényleg magától a daltól függ.”

De más előadókkal ellentétben minket nem az hajt, hogy minél híresebb emberek énekeljék a számainkat. Inkább választunk egy tehetséges énekest, aki illik a dalhoz, mint egy hírességet, aki nem érzi át annyira az egészet, vagy csak nem illik hozzá.

Ettől függetlenül azért vannak álom-közreműködéseitek?

Cesar: “Igen, rengeteg! Persze, hogy vannak álom-közreműködéseink, de, ahogy Dorian is mondta, nem ez a legnagyobb célunk.”

Sokkal inkább az, hogy jó zenét készítsünk, szórakoztassuk az embereket, és jó életünk legyen.

“Azért szívesen dolgoznánk nagy rock sztárokkal, mint Mick Jagger, vagy éppen nagy pop sztárokkal, mint Ed Sheeran, tömérdek tehetséges embert említhetnék.”

De egy nagy álom projektünk van, ez pedig az Ofenbach.

Milyen érzés, hogy most már nagy fesztiválokon léphettek fel, és a zenétekkel összehozhatjátok az embereket?

Dorian: “Őszintén, úgy érezzük magunkat, mint Machine Man!”

Mindig is az álmainkat szerettük volna követni, és a legnagyobb félemünk az volt, hogy valami olyan munkát kell majd végeznünk, amit utálunk.

“Nagyon-nagyon boldoggá tesz, hogy befutottunk a zenénkkel, és mindent megteszünk, hogy egyre nagyobbá és nagyobbá válhassunk.”

Igazából az a célunk, hogy az egész világ hallja a zenénket, minden országban ismerjék minden dalunkat, mindent, amit kiadunk!

“Minél többen leszünk a koncerteken, és minél több emberhez jut el a zenénk, mi annál boldogabbak vagyunk!”

Mi a legjobb dolog a turnézásban?

Cesar: “A színpadon állni! Csodás érzés minden nap más országban felébredni, ugyanakkor az utazás néha nagyon fárasztó tud lenni. És ez nehéz, mert az emberek ezt nem mindig értik meg. Amikor mondjuk neki, hogy a turnék során minden egyes nap utazunk, általában azt mondják, ez milyen király, és hogy mennyire szerencsések vagyunk. Igen, ez valóban így van, de közben nehéz is, és áldozatokkal jár. De a színpadon állni abszolút a legjobb érzés a világon!”

Ha nem is alszol három teljes napig, de aztán kiállsz a színpadra, érezni fogod az emberek energiáját, és ennek köszönhetően végig tudod csinálni a show-t. Ez a legnagyobb ajándék a világon.

Melyik volt az eddigi legőrültebb fesztivál élményetek?

Dorian: “A legőrültebb fesztivál élményünk… talán az EDC Mexico volt, az volt az első nagy latin-amerikai fesztiválunk. Imádtuk az első fellépésünket a L’Olympiában, Párizs legendás koncerttermében is. Olyan hatalmas bandák léptek ott fel előttünk, mint a The Beatles. Plusz, a szülővárosunkban, Párizsban van, szóval ez sokat jelentett számunkra. Igen, a L’Olympiát és az EDC Mexicot mondanám.”

Az elmúlt években többször jártatok már Magyarországon: felléptetek a Strand Fesztiválon, és az X Faktorban is. Volt egy kis időtök körbe nézni Budapesten, megismerni kicsit az országot?

Cesar: “Igen, de nem akkor voltunk először nálatok!”

Fiatalkorunkban voltunk egyszer nyaralni Magyarországon a barátainkkal, szóval már ismertük egy kicsit az országot.

“Legutóbb, mikor a Strand Fesztiválon léptünk fel, egy teljes hetet töltöttünk ott, mert pont úgy voltak koncertjeink előtte és utána, hogy egy kicsit több ideig tudtunk maradni Budapesten. Bőven volt időnk felfedezni azt a gyönyörű várost!”

Próbáltátok a magyar konyhát?

Cesar: “Igazából nem emlékszem, mi a specialitásotok?”

Például a gulyás.

Cesar: “Szerintem nem próbáltuk, de legközelebb muszáj lesz!”
Dorian: Legközelebb, mikor megyünk, csinálnotok kell nekünk gulyást!

Benne vagyunk! Üzennétek valamit a magyar közönségeteknek?

Köszönjük szépen a támogatásotokat, alig várjuk, hogy visszatérhessünk hozzátok, és zenélhessünk nektek. Szeretjük a közösségi médiát is, de sokkal-sokkal jobb élőben látni titeket!

Mielőtt utatokra engednénk titeket, szeretnénk tanítani nektek valamit, hogy ti is elraktározhassatok valamit ebből az interjúból. Ismertek magyar szavakat?

Cesar: Nem, nem hiszem! Nagy kár, muszáj lesz megtanulnunk párat!

Akkor megtaníthatjuk nektek, hogy mondják magyarul, hogy „szeretlek”?

Cesar: “Természetesen!”
Dorian: “Persze!”

Szóval, „szeretlek”.

Cesar: “Szeretlek!”
Dorian: “Szeretlek!”
Cesar: “Szeretlek, Magyarország!”

További érdekességekért, dalokért és videókért keresd fel az Ofenbach hivatalos oldalait!

Megosztás: