2009-ben uralta a slágerlistákat, majd eltűnt… de miért hallunk róla újra?
Nagyon egyszerű, párszavas mondattal is el lehetne intézni a címsorban feltett választ: mert jó zenét csinál (újra). Agnes Emilia Carlssonról, vagy ahogy valószínűleg mindenki ismeri, Agnes-ről utoljára akkor hallottunk, amikor 2009-ben a Release Me című dalával meghódította egész Európát, valamint az USA bizonyos részeit is. Utána pedig döcögősen de folytatta zenei karrierjét, hiába nem sikerült hoznia egyik dalának sem a Release Me sikereit. Majd miután egyik piacon sem sikerült elhelyezkednie, szünetre vonult. Ténylegesen hosszú szünetre: 2012-ben jelentkezett utoljára friss megjelenéssel, 2013-ban egy válogatáslemezt dobott piacra legnagyobb slágereiből, utána pedig zenei ügyben 2019-ben hallhattunk róla, amikor is kiderült, hogy Avicii posztumusz középlemezén lesz majd hallható. Ugyanebben az évben pedig ténylegesen visszatért és egyszerűen nem bírunk betelni vele.
Rejtély, hol csúszhatott el az énekesnő karrierje, de egy gyors át- és kitekintést mindenképp ejtsünk meg, ami a mostani munkássága előttről szól.
A svéd „Csillag születik” és a kezdetek
2005-ben jelentkezett a svéd Idol második évadának meghallgatásaira, amikor mindösszesen csak 17 éves volt, itt pedig teljesen elkápráztatta a zsűrit. Nem csoda, hiszen szinte szó szerint leénekelte a plafont a helyéről. Egészen a fináléig menetelt, ahol a több, mint egy millió szavazatnak 57%-át birtokolta, így meg is nyerte az évadot, mellyel Ő lett a sorozat első női nyertese is.
Ezután egyből kézhez is kapott egy szerződést a Sony BMG-től, akik gondozásában az első kislemezét és lemezeit is kiadta. 2005 végén meg is jelent debütáló lemeze, az Agnes, mely Svédországban óriási siker lett. Második lemeze, a Stronger pedig kevesebb, mint egy évvel a debütáló kiadványa után jelent meg, viszont ez nem ért el akkora sikereket, mint elődje. Igaz, elkezdte megnyitni nemzetközileg is az utat az énekesnőnek, főként Ausztráliában voltak nyitottak a stílusra, amit ezzel képviselt. Ez pedig azt is jelentette, hogy szétválnak útjaik kiadójával… és milyen jól is tette, hiszen ez szerezte meg neki karrierje eddigi legnagyobb slágereit.
Release Me és nemzetközi siker
2008 elején jelentette be a hírt, hogy kiadójával nem folytatják a közös munkát, majd még ebben az évben megindult a karrier vonat – és itt lesz egy kicsit keszekusza a történet, hiszen voltak itt kizárólag Svédországban megjelent kislemezek, majd európai kislemezek, amerikai megjelenések és külön például francia megjelenés is.
Röviden összefoglalva számunkra, miután otthonában megnyitotta a lemezt az On and On c. dalával, még nem sikerült berobbannia újra a köztudatba. Majd, amikor a Release Me kiadásra került, úgy berobbant, hogy abban az évben csak róla beszélt mindenki. Annyi különbséggel, hogy mi itthon ezt pont fordítva éreztük, először jött a Release Me, utána a másik kislemez, hiszen Európában fordítva történtek a dolgok, hiszen csak a nagy siker után toltak rá még egy kislemezt a slágerre.
Ezt pedig egy amerikai kampány követte, mely még jobban felkavarta az állóvizet a két kislemez körül. Míg az EU promót egy kis, független kiadóval bonyolították le, addig az USA-ban és Ausztráliában is más-más kiadókat érdekelt a popszenzáció. A lényeg, hogy az amerikai megjelenésre újrakiadták a kislemezeket és videót is kaptak.
Természetesen ezzel párhuzamosan még egy lemezkampány is folyt, ugyanis a dalok a Dance Love Pop c. korongról származtak.
Szünet
Hosszú heteket és hónapokat végigdolgozva, kimaxolták a promóciót és terveztek is továbblépni az énekesnő következő albumára. A menedzsmentje összefogva egy csapattal, akiknek akkoriban az volt a feladatuk, hogy Lady Gaga-t egy nemzetközi szupersztárrá varázsolják, elkezdték egyengetni Agnes karrierjét is. Ebből viszont nem igen kért, hiába költözött ki az USA-ba, nem szeretett határidőkre dalokat írni és készíteni, nem érezte autentikusnak, sőt, mondhatni erőltetett volt az egész.
Egyszer pedig szedte a sátorfáját és hazaköltözött, ahol befejezte „Veritas” c. lemezét: itt történt, hogy több, mint egy év telt el az első kislemez (2011 augusztus) és a korong megjelenése (2012 szeptember) között.
2013-ban még az Eurovíziós Dalfesztiválon is megjelent, ahol éppen aktuális kislemezéből és a legnagyobb slágeréből adott elő egy 3 perces mixet. Ezek után már csak néhány helyen jelent meg, majd évvégén kiadta első válogatáslemezét is, majd szünetre vonult.
Egészen 6 éven át szinte alig hallhattunk róla. 2019-ben, egy nappal a dal megjelenése előtt jelentette be Instagram oldalán, hogy Avicii posztumusz albumának egyik kislemezén Ő is hallható lesz párjával, hiszen a producer/DJ úgy érezte ők a megfelelőek erre a számra.
Újjáéledt diszkó-pop
Mivel az énekesnő sosem mozdult ki nagyon a diszkó-pop stílusból, így 2020-21 a legjobb időzítés a visszatérésre, hiszen köztudott, hogy a stílus reneszánszát éli éppen. A Nothing Can Compare középlemez 4 dalból és 3 intróból / átvezetőből áll és a house-diszkó-pop elemeit keveri tökéletesen – talán kissé sötétebb és nyomottabb hangulata van, mint Agnes ez előtti dalainak, de az leszögezhető, hogy a vérfrissítés és a szünet nagyon jót tett az énekesnőnek, hiszen úgy hangzik ezen a megjelenésén, mintha erre született volna.
Az EP után pedig mi jöhet, mintsem egy új lemez? 2021-ben egy teljes és tényleges visszatérést is tervez Agnes. Az egész cikk apropója pedig a Finger Crossed c. dal tavalyi megjelenése, hiszen röviden tömören
egy mestermű,
az pedig csak hab a tortán, hogy hamarosan új dal is érkezhet. Természetesen ez a kislemez pedig meg is adta azt a löketet, amire mindenki várt, hiszen Agnes új lemezzel is készül 2021-ben, a Fingers Crossed pedig nagyon is ígéretes. Igaz, egyáltalán nem lép ki az énekesnő komfortzónájából, de egy interjúban elárulta, hogy Ő bizony a kőkemény diszkó-popban érzi otthon magát, ez pedig azért érezhető a 4 perces játékidővel rendelkező csodán.
Szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap újra, így nem kizárt, hogy a történelem megismétli önmagát és hamarosan újra Agnes fog a csapból is folyni.
