Shawn Mendes csupán 16 volt, mikor bekerült a rivaldafénybe, így az egész világ szeme láttára cseperedett visszahúzódó tinisrácból magabiztos, felnőtt férfivé. Az útját egész pontosan négy fejezeten, vagyis a négy lemezén keresztül figyelhettük, melyek közül a legutóbbi, a “Wonder” december 4-én került a boltok polcaira, és nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az eddigi legösszetettebb és legjobb munkáját villantotta. Teljesen kitárulkozott benne, és őszintén énekel a szorongásról, a szerelemről, a barátságról, a magányról, a szabadságról, a boldogságról, és még a házasság gondolatával is eljátszik: úgy néz ki, zeneileg és emberileg is felnőtt Shawn Mendes – “Wonder” albumkritika.
A korongot a csupán egy perces “Intro” nyitja, és már innen is sejthetjük, hogy ezúttal nem fogunk kapni olyan rádióbarát slágereket, mint a “There’s Nothing Holding Me Back”, a “Treat You Better”, vagy a “Senorita”. Első körben helyette Shawn és Camila párkapcsolata kerül a fókuszba, ami teljesen érthető, hiszen az utóbbi időben valószínűleg ez foglalkoztatta a legjobban az énekest. A saját kis világukba kalauzol el minket, amit ő a dalban csak szimplán “wonderland”-nek nevez. Ezután bele is csapunk a dolgok kellős közepébe a címadó szerzeménnyel, mely egyben a legslágergyanúsabb szám is. Vajon milyen lehet a szerelmünk és a barátaink, a hozzánk legközelebb álló személyek szemével látni magunkat? Ez a kérdés vetődik fel, de abszolút nem rossz értelemben: a dalból árad a szabadságérzet, ennek a miértjét pedig a “Higher”-ben fedezhetjük fel.
A lüktető zenei alapot egy olyan szöveg egészíti ki, melyben Shawn leszögezi, hogy tulajdonképpen ennél soha nem érezte magát jobban, és mindig is arra az életre vágyott, ami most van neki. Mi több, már csak egy dolog tehetné boldogabbá, mégpedig az, ha örökre összekötné az életét a szerelmével. Bizony, a “24 Hours”-ban a házasság gondolatával játszik. Nem szeretne több B-tervet, össze szeretne költözni Camilával, még akkor is, ha kissé korainak tartja, és boldogan élni, amíg meg nem halnak. A szentimentális gondolatok zongora kísérettel fonódnak össze, így egy olyan vérbeli, szívből szóló romantikus szerzeményt kapunk, ami a korong egyik fénypontja, a lelkizést követően pedig a testiség kerül fókuszba egy dal erejéig a “Teach Me How To Love”-ban.
Így az első 5 dal után meg is érkezünk a lemez első nagy váltásához, és a boldog szerelem helyett a szorongás és a magány kerül a középpontba. Shawn nemrég egy interjúban árulta el, hogy tulajdonképpen 15 éves kora óta hotelszobákban él, a “Call My Friends” pedig pont erről szól. A siker egyik legnagyobb árnyoldala, hogy sokszor távol kell lenni azoktól, aki a legfontosabbak az ember számára, ebben a dalban pedig Shawn mást sem szeretne, csak hazamenni a régi barátaihoz és a hírnév előtti életéhez. Nem csak a barátai hiányoznak neki, de a szerelme is: a “Dream”-et az az időszak ihlette, mikor Camila Angliában forgatta az új filmjét, ennek következtében pedig rengeteg időt töltöttek külön. Egyébként hasonlóságot fedezhetünk fel benne az énekesnő “Dream of You” dalához, de a Hamupipőkében felcsendülő “A Dream Is a Wish Your Heart Makes”-hez is, mi több, hangzásilag simán elmehetne egy Disney-mese betétdalának is.
És mi történik, ha magányosak leszünk, mert sokáig távol vagyunk a szeretteinktől? Magunkba fordulunk, a “Song For No One” pedig ezt az érzést zenésíti meg. Végtére is lehetünk a világ legszebb helyén is, ha nincs mellettünk az, akivel a legszívesebben lennénk, nem ér semmit az egész, ezt pedig szinte senki nem tudhatja jobban Shawn-nál. Na jó, talán egyvalaki mégis, ez pedig nem más, mint Justin Bieber. A “Monster”, a két kanadai sztár várva-várt duettje a tematikát követve szintén a hírnév hátulütőiről szól, ám nem a magány kerül a fókuszba benne, hanem az, mikor az egész világ ellened fordul. Valószínűleg ezt az érzést Justin valamivel jobban ismeri, mint Shawn, így egy picit olyan, mintha az ő élettapasztalatairól szólna, annak ellenére, hogy az utóbbi lemezén kapott helyet. Mikor két megahíresséb kollaborál, hatalmasak az elvárások, hogy valami maradandót, egy igazi klasszikust alkossanak együtt, ez pedig a “Monster” esetében nem feltétlenül sikerült. Bár egy jó dal, nem emelkedik ki a többi közül.
Nem úgy, mint a “305”, ami abszolút a korong egyik fénypontja. Ismét egy váltást vezet be, így a szerelem és a hírnév után Shawn lelkének a belső világába kapunk egy kis betekintést. A vidám, pörgős zenei alap szöges ellentétben áll a szöveggel, melyben a szorongásról és a bizonytalanságról énekel, ettől is lesz olyan különleges a szerzemény. Az “Always Been You”-t szintúgy egy belső őrlődés ihlette, és valószínűleg arról az időszakról írta, mikor még nem volt együtt Camilával, de már fülig szerelmes volt belé, csakhogy ezt még nem vallotta be neki. Nem lehet könnyű egy hírességgel randizni, hiszen minden szem rászegeződik, akárhol is jár, a “Piece Of You”-ban pedig erről mesél nekünk Shawn. Kicsit olyan, mintha visszafelé haladnánk az időben, hiszen a lemez elején még egyáltalán nem érdekelte, hogy mindenki őt és a párját figyeli, most azonban féltékeny és bizonytalan lesz tőle.
A “Look Up At The Stars”-ban aztán eltűnnek ezek az érzések, és visszakanyarodunk a korong első harmadában hallottakhoz. Ismét teljesen biztos magában, és a kapcsolatában is, a dal eufórikus zenei alapja pedig csak felerősíti ezeket a szavakba foglalt érzelmeket. A záródal, a “Can’t Imagine” tulajdonképpen egy outro is lehetne. Egy visszafogott szerzemény egyszerű szöveggel, mely pár mondatban összefoglalja Shawn érzelmeit: mostmár el sem tudja képzeni az életét a párja nélkül.
Bár elég komplex az album ahhoz, hogy sokadik hallgatásra is felfedezzünk benne új dolgokat, ahhoz egyetlen hallgatás is elég, hogy kijelentsük: Shawn eddigi legjobb korongjával állunk szemben. Gyönyörűen fel van építve és tisztán 3 részre lehet bontani, a dalok egymásból következnek, és közelebb kerülhetünk általuk az énekes belső világához, mint eddig valaha. A slágergyanús, rádióbarát szerzeményeket őszinte vallomások cserélték fel, melyek a lemez hangzásvilágára is kivetülnek, és melyekből már egy felnőtt Shawn Mendes köszön vissza ránk.
