Nem übereli Sabrina Carpenter Singular Act II-je az első részt

Hiába Saweetie, hiába a ballada, az első rész sokkal ütősebb lett.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne sikerült volna fenomenálisat alkotnia a mindössze 19 éves Sabrina Carpenter-nek, csupán arra utal a cím, hogy a tavalyi év egyik legjobb albumát, melyet értelemszerűen Ő szállított, nem sikerült felülmúlnia.

Extra tartalmakért kövess Instagramon! @musicdailyhu

Első hallásra elég monotonnak tűnhet az énekesnő új albuma, a Singular második része, de ha közelebbről szemügyre vesszük a dalokat, rájöhetünk, hogy ez korántsem így van. Először is, muszáj leszögezni, hogy nagyon jót tett a kiadványnak, hogy két részletre lett bontva, érezhető a különbség, együtt pedig sokaknak túl hosszú és nem könnyen emészthető lenne az anyag.

Az album egyébként az In My Bed-del nyit, mely megalapozza a korong amúgy valóban midtempojú sebességét és stílusalapozásra is tökéletes. Ezt a Pushing 20 követi, mely talán az egyik legjobb dal az albumról, könnyen befogadható stílusa miatt. Ezt pedig az album legérdekesebb dala, a várva-várt kollaboráció követi, az I Can’t Stop Me, melyen Saweetie is helyet kapott: akit kicsit is foglalkoztatott Sabrina új lemeze, valószínűleg úgy gondolta, hogy ez a dal vagy nagyon ütős vagy nagyon lapos lesz – az utóbbi következett be sajnos. Meglehetősen erős a dark-pop hangzás már most. Ezt két könnyedebb nyári dalocska követ, a Tell Em pedig méltó felvezetés az Exhale c. dalnak, mely olyan problémákról beszél, melyet mindenki érzett már, könnyen tud vele azonosulni a hallgató.

A Singular-t záró dalról pedig muszáj külön beszélnünk. A Looking At Me egyértelműen a legerősebb dal a korongról, talán versenyezhetne (najó számítsuk ide az Exhale-t is) az első felvonáson található dalokkal is. Ha bárki is úgy van vele, hogy nem szánna Sabrina egyébként kiváló munkásságára kétszet kábé negyven-negyven percet, és a második részről is be szeretne valamit próbálni, az ezt a 3 perces dalt próbálja be mindenképpen.

Megosztás: