Hazánkban is bemutatásra kerül az egy csomó zenészt felsorakoztató The Retaliators című horror

Hazánkban limitáltan mutatják be a 2021-es filmfesztiválok sztárját, a THE RETALIATORS című horror/thrillert, mely a londoni London’s Arrow Video FrightFest-en debütált, majd a tengerentúlra is elszárnyalt és az amerikai filmes rendezvényeket is meghódította, elsőként itt a Screamfesten vetítették. Miután 25 fesztivált bejárt, a megjelenés előtt 100%-on állt a Rotten Tomatoes oldalon, kizárólag a kritikusok értékelése alapján – mely nagyon kevés alkotásnak sikerül egyébként.

A MUSICDAILY csapatának is sikerült premier előtt megnézni, mit sikerült alkotni olyan húzónevekkel, mint Michael Lombardi (Rescue Me), Marc Menchaca (Ozark) és Joseph Gatt (Game of Thrones) a főszereplők mellett Jacoby Shaddix, a színészként debütáló Papa Roach frontembere. Feltűnik még a Mötley Crüe-s Tommy Lee (igen, Ő az a Tommy, akiről a Pam és Tommy sorozat is szól a Disney+-on, ami hazánkban is elérhető), a Five Finger Death Punch-os Ivan Moody, Zoltan Bathory és Chris Kael, Papa Roach, The Hu Jaya, Spencer Charnas az Ice Nine Kills-ből, sokuknak pedig zenéje is feltűnik valamilyen formában a másfélórás játékidőben.

Az előzetest bő egy hónappal ezelőtt töltötték fel a Better Noise Music csatornájára, ami ezalatt több, mint fél milliós megtekintést generált, a szeptember 14-ei bemutató előtt ez pedig elég szép szám.

A film egyébként folyamatosan azzal operál, hogy a néző a sötétben tapogat és nem ad konkrét információkat a kezünkbe, miközben egyébként szépen építi fel a cselekményt és több szálon viszi előre. Csak néhány apró jelből következtethetünk arra, hogy egy idő után bekapcsolódunk abba az idősíkba, ahol elkezdtük bő egy órával ezelőtt.

Képi világát tekintve is rendben vannak a dolgok, igaz néha megtüzdelték indokolatlan kameramozgásokkal és pozíciókkal, melyeket már a szereplő lelki állapotának változására vagy instabilitására sem foghatunk – de összeségében erősen diszkomfortos.

A heavy metal horror néhány esetben inkább érződik gyenge szárnycsapkodásnak, mintsem egy komoly műnek. A műfaji elemeket listájából megannyit ki tudunk pipálni, ugyanis a bosszú, a brutalitás és esetenként az élethű bemutatás is teret kap.

Az egyetlen kérdés az, hogy miért próbálják meg eladni és népszerűsíteni a cameokkal, amikor sokkal több lehetne benne, illetve a kiadásokat is újra lehetne gondolni, előbbit pedig redukálni. Az biztos, hogy nagyon újdonságot nem hozott el nekünk, átlagos horror fogyasztóknak a film, de a középszert bőven megüti, a műfaj kedvelőinek pedig kellemes kikapcsolódás is lehet még – kérdés az, hogy eljut-e a célközönségéhez itthon, ahol limitáltan mutatja be csak néhány mozi.