Második lemeze egy csodálatos pop kiadvány.
Az izgalmas koncepciót sikeresen alátámasztotta tökéletesre csiszolt popdalokkal Mabel, ugyanis az About Last Night…, ahogy a címe is sugallja, egy végigbulizott estét mesél el, ahol a szerelem és a lüktető ütemek olyan fontos szerepet játszanak, hogy a hallgató le sem tudja tenni a korongot.
Talán Dua Lipa Future Nostalgia c. kiadványa óta nem volt olyan előadó aki ennyire ügyesen játszana a mély basszusokkal vagy a vonósokkal, mint ahogy ezt a művésznő második lemezén teszi. Ehhez hozzátesz az is, hogy Mabelben is megvan az a dög, az az íncselkedés, ami elengedhetetlen egy ilyen kaliberű dance-pop koronghoz. Több kislemezzel is találkoztunk abban a bő egy évben, amíg megérkezett maga a teljes anyag – a felvezető kislemez a Let Them Know volt, mely a 2020-as évek egyik legalulértékeltebb popdala, minden megvan benne, amire egy világslágernek szüksége lehet, valahol mégis félrecsúszott az egész. Ezért egy kicsit félre is rakták, ennek volt köszönhető az egy éves csúszás is.
Majd pedig idén, amikor beindult a dolog, akkor viszont két hetente dobott piacra az énekesnő és csapata egy-egy új dalt, reménykedve abban, hogy valamelyik megadja a löketet a kampányhoz. Így, viszont kevés új dal maradt a rajongóknak, amit ne ismernének már. Minden bizonnyal, nem tudunk szó nélkül elmenni olyan dalok mellet, mint az Animal, ami kellően berobbantja a lemezt és egyből egy klubban érzi magát az ember tőle, de a When The Party’s Over lezárása is messzemenően kiemelkedő, sokakban fel is merül a kérdés, a LOL hogyan kerülhetett mögé.
Összességében, a kritikusok egy része felzabálta a szemtelenül szexi imázst, viszont sokan kritizálják Mabelt azért, mert felhagyott „régi énjével” és egy eladhatóbb karaktert próbál megformálni, miközben a változás nem káros, pláne olyan esetben, ha az előadó maga akarta véghezvinni ezt, nem pedig egy előre összerakott képet kell hoznia.
