Angol verzió / English version
A OneRepublic-ot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen az elmúlt majdnem 15 év során sikert sikerre és slágert slágerre halmoztak. Az együttes most szombaton egy különleges koncerttel készül a magyar rajongóknak, ugyanis az idén Budapesten tartott MTV EMA apropóján rendezett MTV Music Week záró-, és egyben főfellépői lesznek a Hősök terén. A banda frontemberének, Ryan Teddernek tehettük fel pár kérdést egy exkluzív kerekasztal beszélgetés keretein belül, ahol mesélt arról, hogy mire számíthatunk a mostani, és a jövő évi koncertjeiken, mi az, ami nélkül nem tudna turnéra indulni, miért szereti annyira Budapestet, és azt is elárulta, hogy mit tartogat számukra a jövő – interjú Ryan Tedderrel, a OneRepublic frontemberével.
Alig várom, hogy holnap lássalak a színpadon. Mire számíthatunk a koncerttől? Játszani fogjátok a slágereiteket, de azért pár új dalt is?
Rengeteg dalt, és rengeteg slágert fogunk játszani! Amikor koncertezünk valahol, főleg, mikor olyan helyen, ahol már rég voltunk, megpróbálunk… nem azok az előadók vagyunk, akik azt mondják, hogy tessék, itt van 5 új dal, amit még soha senki nem hallott. Mondhatni kutatást végzünk, mert megnézzük minden ország streaming és letöltési adatait, hogy kiderítsük, melyik dalokat szeretik a legjobban az adott helyen, és annak a közönségnek célozzuk a dallistát. Személyre szabjuk az alapján, hogy ott melyik dalok a legnépszerűbbek. Szóval egy magyar dallistát fogtok kapni rengeteg slágerrel, és egy vagy két új dallal, mint a Run, vagy a Rescue Me, amik jól teljesítettek az elmúlt év során. Oltári nagy buli lesz, és nagyon-nagyon energikus. Tele lesz energiával.
Az MTV EMA mindig is az sokszínűségről és az elfogadásról szólt, most, hogy Budapesten rendezik, pedig méginkább ez az üzenete. A ti fellépésetekben megjelenik valahogy ez az üzenet?
Egy nagyon konzervatív, keresztény, nagyon vallásos környezetben nőttem fel, ami nem egyáltalán nem volt elfogadó. Emiatt gyerekkoromban és kamaszkoromban hosszú évekig a rasszizmus, az extrém rasszizmus vett körül, de legbelül, a szívem mélyén mindig is tudtam, hogy ez nem oké. Gimiben otthagytam a kosárlabda csapatot, mert annyira rasszisták voltak a többiek. Az életem nem kevés részét úgy éltem le, hogy az elfogadás szöges ellentéte vett körül, és ezt nem tolerálom többé. A zenénk a sokszínűségről és az elfogadásról szól. Arról szól, hogy szeresd önmagad, és másokat is. Az élet rövid, szóval az, hogy valaki azért utál valakit csak azért, mert ő más, abszurd számomra. Csak foglalkozz a saját dolgoddal, éld az életed, úgy szeress másokat, ahogy te is szeretnéd, hogy szeressenek: ez a OneRepublic üzenete.
MUSICDAILY: Van-e bármilyen koncert előtti rituálétok, amit minden egyes show előtt csináltok?
Hát, mondjuk, hogy igen. Mindenkinek megvan a saját szokása. Zach például olvasni szeret csendben. Egy olyan szobában kell lennie, ahol teljes csend van, és ott olvas vagy néz valamit bedugott fülekkel, hogy még véletlenül se halljon semmit. Én pedig, még mindig eléggé izzadt vagyok, mert épp most futottam körbe Budapestet. Nagy futó vagyok. Én így szellőztetem ki a fejem, és a tüdőmet, a hangomat is ezzel melegítem be, futással vagy edzéssel. Az én koncert előtti rituálém az, hogy megpróbálok 5 mérföldet futni, ami, ha jól számolom, nagyjából 8 kilométer. De tudod, mindegyikünk mást csinál. Az egyetlen közös rituálénk az, hogy szeretjük, ha csend van. Nem szeretem, ha sok ember van a backstage-ben, és nem szeretem, ha sok ember van a művész szobában. Szeretem, ha csukva van az ajtó, és be is van zárva. Igazából nem is szeretek a koncert helyszínén lógni, az arénában, vagy ahol éppen lesz a koncert. Nem szeretek ott lenni egészen addig, amíg el nem jön a színpadra lépés ideje, máskülönben rástresszelek, mert érzem a nyomást, és az rossz hatással van a gondolkodásomra. Szeretek távol lenni a helyszíntől, és aztán 2 perccel a kezdés előtt megérkezni, pontban akkor érkezem meg.
Az új albumotokról, a Human-ről szeretnélek kérdezni. Augusztusban jelent meg, és azt olvastam, hogy ezzel egy új fejezet indult a banda életében. Mit értesz ez alatt pontosan?
Pont tegnap adtunk ki egy dalt, a Sunshine-t, ami egyébként egy film betétdala, és már ezzel is egy kicsit más hangzás felé megyünk el. A Human album… az olyan dalok, mint a Rescue Me, a Run, a Someday, vagy a Kygo-val közös Lose Somebody, mind-mind nagyon OneRepublic-hangzású dalok. Ami amúgy király, de így 15 év elteltével eljutottam odáig, hogy úgy érzem, itt az ideje egy kicsit kísérletezni különböző hangzásokkal, és kockázatokat vállalni zeneileg. Természetesen továbbra is jó zenét szeretnél csinálni, és olyan dalokat, amikkel a világ tud kapcsolódni. Amikor egy dalt, mint például a Run-t vagy a Rescue Me-t többszáz millióan, vagy akár milliárdan streamelnek, az arról árulkodik nekünk, hogy a világ szereti azt a dalt, az emberek hallgatják a munkában, a suliban, tánc közben, vagy egy esküvőn, vagy bárhol… Ez minden, amit szeretnénk elérni a kezdetektől fogva: olyan dalokat írni, amik emberek életeinek a betétdalaivá válnak. Dalokat, amik hozzáadódnak emberek életeinek a fontos eseményeihez, legyen az az első csók, vagy akár a válás. Akárhogy is legyen, a zenénkkel hatással szeretnénk lenni az emberek életeire. Azonban zenészként, művészként készen állok arra, hogy egy picit elmenjünk egy más hangzás felé, és megnézzük, hogy az emberek engedik-e ezt nekünk. Érted, mire gondolok? Milyen messze tudunk menni vele. És a Sunshine-nal nem megyünk el olyan szörnyen messze, de például rappelek benne. Az OutKast inspirálta, azon gondolkoztam, mikor készítettük, hogy André 3000 vajon mit csinálna, ha én lennék ő? Szeretném, ha zeneileg merészebb lenne a következő OneRepublic album. A The Beach Boys, a The Mamas & the Papas és az OutKast inspirál jelenleg minket, azt mondanám, kicsit könnyedebb irányt vettünk. Egy igazi zenei utazás lesz, mert itt az ideje egy kicsit felrázni a dolgokat.
Láttam az Instagramodon, hogy Budapesten sétálgatták. Hogy tetszik a város, és volt már időd ellátogatni a Hősök terére, ahol a koncert lesz?
Voltam már párszor a Hősök terén, és egyszerűen lenyűzödő. Csodálatos. Tegnap voltam a Szent István Bazilikában, ami szintén csodálatos, és egyébként csak a hatodik legnagyobb bazilika Magyarországon, szóval mindenképp meg kell néznem az elsőt! Nem tudom, hogy az hol van. Minden várost szeretek, ahol jártunk a OneRepublic-kal. Ilyen szempontból szerintem egy nagyon különleges banda vagyunk. Az előadók 99%-a, akikkel eddig dolgoztam és ismerem őket, amikor turnéznak, nem számít, melyik városban vannak, végig a hotelükben gubbasztanak. Talán, de tényleg csak talán elmennek egyszer megnézni max egyvalamit, és ennyi. Amikor letutóbb itt voltam, hogy is hívják, Pesti Várnak? Ami a Duna túloldalán van. Ott töltöttem az egész napot, a Duna pesti oldalán sétálgatva, elmentem például ahhoz a régi hotelhez… Most is, már vagy hétszer vagy nyolcszor körbefutottam a várost, mióta itt vagyok. Tegnap este elmentünk egy nagyon, nagyon, nagyon király romkocsmába, ami csak 10 percre volt a hoteltől. Nagyon durva volt, még sohasem láttam ilyet előtte. Nagyon menők ezek a romkocsmák itt Magyarországon, vagyis Budapesten. Kulturális szempontból mindig próbálunk annyi mindennel megismerkedni, amennyivel csak tudunk, ha egy külföldi városban járunk. Tényleg, mindig. Ha most elmennék Fokvárosba, Dél-Afrikába, vagy Tel Avivba, vagy Párizsba, vagy akár São Paul-ba, meg tudnám mondani, melyik éttermek a legjobbak, vagy azt is meg tudnám mondani, melyik kávézók a legjobbak. Tegnap például az Espresso Embassy-ben voltunk, ha jól emlékszem a nevére. Minden külföldi városban megvan, hogy mit szeretek csinálni. Szeretek turistáskodni, és szeretem a katedrálisokat, mert nálunk, Amerikában nincsenek, vagyos hát van kábé kettő. Szerintem a templomok csodálatos és szent helyek, szóval azokat mindenképpen megnézem, és megkóstolom a helyi, magyar ételeket is. Holnap este például egy kifejezetten magyaros étteremben eszünk majd, ahol csak magyar ételeket szolgálnak fel. Szeretem a helyi sört is. Imádjuk Budapestet, szerintem az egyik leggyönyörűbb város a világon. Próbálunk minden várost kellőképpen megcsodálni. Pár nap múlva, a jövő héten Bécsbe utazunk, és ott is meg fogjuk csinálni ugyanazokat a dolgokat, mint most itt. Listát vezetek minden egyes helyről, amiket egy-egy városban szeretek. Párizs, Hong Kong, Moszkva… Folyamatosan gyűjtögetem a kedvenc helyeimet.
MUSICDAILY: Az elkövetkezendő nem is tudom, hány hónapon keresztül a turnézásról fog szólni az életed. Arra lennék kíváncsi, hogy mi az az egy dolog, ami nélkül nem indulnál el turnézni?
A dolog, ami nélkül most nem lennék meg… Kell, hogy legyen nálam több pár AirPods, mert mindig zenét hallgatok, folyamatosan telefonálok és FaceTime-ozok, és mindig elveszítem az AirPods-om. Egyszerűen kiesik a zsebemből! Minden turnén kell vennem egy új párt. Őszintén, utazáskor az egyetlen dolog, amitől kiakadnék, ha nem lenne nálam AirPods vagy töltő. De nem? Mert nagyjából minden mást, zoknit, alsógatyát, minden ilyesmit, ezeket bárhol tudsz venni. De néha olyan helyen vagy, ahol nincsen Apple bolt. Szóval, akármennyire is átlagosan hangzik, ez a válaszom. Nálam kell, hogy legyen az AirPods-on és a töltőm.
MUSICDAILY: Köszi, szerintem ezzel sokan tudunk azonosulni!
Ejtsünk pár szót a jövőről. A bandáddal jövőre visszatértek Magyarországra, a turnétok keretein belül. Mire számíthatunk majd azon a koncerten?
Teljesen új látványvilágot, teljesen új dallistát, teljesen új mindent. A látvány, a merch-ök, a hangzás, a színpadkép… Nyilván ugyanúgy előadjuk az összes létező slágerünket, és új dalokat is. 2022-ben teljesen megújítunk mindent, tetőtől talpig. Egy vadiúj élmény lesz. Teljesen új.
Vasárnap ott leszel magán az MTV EMA gálán is. Van olyan jó barátod a jelöltek közül, akinek szurkolsz, hogy nyerjen?
Igen! Barátok vagyunk Ed Sheerannel, aztán én voltam a producere és a társszerzője Lil Nas X legutóbbi kislemezének, a THAT’S WHAT I WANT-nak, sőt, jelenleg is új zenén dolgozom vele. Mindig is az esélytelenebbek rajongója voltam, és mindig úgy éreztem, hogy Lil Nas így tekint magára. Mindenki kételkedett benne, mikor megjelent a színen. Emlékszem, az Old Town Road után mindenki azt mondogatta, hogy ő egy egyslágeres csoda lesz, de amint találkoztam vele, tudtam, hogy ez a srác más, mint a többi. Más, mint a többiek, és nyerni fog, és ezért mindig szorítok neki. És ha már az előbb a sokszínűségről és az elfogadásról volt szó, Nas pontosan tudja, hogyan keltse fel az emberek figyelmét, és kezdeményezzen párbeszédet, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy sokkolnia kell, nem? Szerintem az elmúlt 20 év során ő az egyik legfontosabb alakja a LMBTQ közösségnek, és a szexualitás, a gender, és minden ilyesmi körüli párbeszédnek. Egyszerűen nem hagyja, hogy az emberek figyelmen kívül hagyják ezt a témát. Úgy gondolom, kulturális szempontból egy roppant fontos művész, így teljes mértékben támogatom őt, és remélem, nyer valamit. Nem vagyok képben az összes kategóriával, és a Legjobb Dal nyertesét fogom kihirdetni. Csomó előadó van, akik a barátaim, és szurkolok, hogy nyerjenek. Remélem, Ed nyer valamit. Nem tudom, hogy a BLACKPINK vagy Lisa a jelöltek között vannak-e, de ha igen, remélem, ők is nyernek. Szeretem a BLACKPINK-et, szeretem Lisát, Jennie-t, és Rosé-t, mindannyiukat.
Köszi, Ryan! Sok sikert holnapra!
Köszönöm! Sziasztok!
Szia! Legyen szép napod!
Nektek is szép napot!
