A hamis sztereotípiákat szeretné megszüntetni.
Ashton Irwin már majdnem egy teljes évtizede oszlopos tagja a jövőre a Budapest Parkba érkező 5 Seconds of Summer nevezetű fiúbandának – a srácok, mint banda is új lemezt dobtak piacra még év elején, „CALM” címmel. Ashton most kilép a dobfelszerelés mögül és saját projektjét kezdte igazgatni, melynek a „Superbloom” a végeredménye.
A Pedestrian TV beszélgetett az énekessel a lemezről, arról, hogy milyen volt teljes mértékben saját főnöke lenni és természetesen saját tapasztalatairól is, melyek a lemez megszületésében inspirálták. Olyan tematikát követ, mint a testképzavar, vagy a nemek szerinti szerepek jelentéktelensége. Először is leszögezte, hogy olyan, mintha olvasnánk a fejében, miközben a lemezt hallgatjuk.
Szerintem olyan ez a lemez, mintha egy, a fejemben lezajlott beszélgetést hallanátok.
Egyfajta próféta szerepet is kötelesnek érzett felvenni, hiszen azt vallja, ha vele megtörténtek bizonyos dolgok, biztosan több embertársa is érezhetett már hasonlóan. A „Superbloom„-on, mint említettük, olyan témákat említ, melyek mások életeiben is hangsúlyos szerepet kaphattak, mint ahogy az énekesnek is jelen volt az életében a testképzavar, a mentálhigiéné fontossága, a józanság kérdése, valamint a média és a politika behatása a mindennapi életre.
Volt, hogy annyira belemerültem és jöttek a gondolataim, hogy teljesen elfelejtettem, milyen mély ez az egész szarság, amit kiírok magamból.
Ashton elsődleges célja, hogy segítse megdönteni azokat a tévképzeteket, miszerint egy férfinek erősnek kell lennie, egy férfi nem sírhat és társai. Hiába, kihangsúlyozza, hogy azért fontos neki szóló előadóként és képviseltetnie magát, mert hiteltelennek érzi, ha más énekli el a történetét – ezt most neki kell kiadnia magából.
Úgy gondolom, hogy hatással lehetek fiatal férfiakra – le akarom fegyverezni a toxikus férfiasságot, és azt az ideált, hogy egy férfinek erősnek kell lennie, mivel sokszor ez teszi őket nőgyűlölővé.
