Meglepő társadalomkritikával rukkolt elő Dánielfy Gergő és bandája

Hova fajult ez a világ, menő lett az ostoba? – teszi fel a költői kérdést Dánielfy Gergő frissen megjelent albumnyitó számában.

Első hallgatásra talán sokkoló lehet Dánielfy Gergő és zenekara, az Utazók új dala. A kifinomult, érzelmes stílusáról ismert fiatal debreceni énekes szokatlanul élesen, de rendkívül frappánsan állt bele a modern kori társadalom egyes rétegeibe, görbe tükröt tartva eléjük. A szöveg találó és ütős, a dallam enyhe Rammstein-utóhatásával kifejezetten fülbemászó, a Joker-tematikájú videoklip pedig hátborzongató – a szó nemes értelmében. A rendhagyó alkotás a hallgatóság körében is népszerű, már 160 ezer megtekintésig jutott a legismertebb videómegosztón.

De mi indokolta az arculatváltást?
– A koncertek alatt feltűnt, hogy bár szerencsére általában sokan vannak, az emberek többsége nem saját korosztályomból való, hanem vagy kicsivel idősebbek, vagy kicsivel fiatalabbak. Ezzel persze semmi probléma nincsen, de szerettem volna kiszélesíteni a hallgatói palettám, eljutni a „sajátjaimhoz” is, a rap pedig napjaink egyik legpopulárisabb műfaja – indokolt Dánielfy.

A 2018-as Dal felfedezettje a szöveg keletkezéséről, és a témaválasztásról is elárult néhány kulisszatitkot.

-Van egy nagyon jó barátom, Baranyi Kristófnak hívják. Régóta befészkelt az agyunkba a gondolat, hogy egy nap alkossunk valamit közösen, de tettlegességig sosem „fajult” a dolog. Aztán egy szép nyári estén összeültünk, kibontottunk egy üveg bort, közben pedig megvitattuk az élet dolgait. Szinte észre sem vettük, de a beszélgetés alatt gyakorlatilag meg is írtuk a dalt, csak megfelelő formába kellett öntenünk. Kristóf megfaragta a rímeket, én pedig összedobtam a dallamot, amit még aznap hajnalban – a szomszédok nagy örömére – fel is gitároztam. Másnap reggel azonnal elküldtük a producerünknek, aki szerencsére látott benne fantáziát – idézte fel a keletkezés éjszakáját a Kaposvári Egyetem művészeti karának üdvöskéje.

– Úgy gondolom, hogy a sorok magukért beszélnek, ellenben fontos tisztázni, hogy a megfogalmazott kritika elsősorban az úgynevezett „kamuinfluencereknek”, azaz a teljesítmény nélküliségből megélni vágyóknak szól. Azoknak, akik teljesen hamis képet festenek magukról a közösségi média felületein, ezzel elnyerve követőik sóvárgását és rajongását. Félreértés ne essék, természetesen léteznek olyan elismerésre méltó személyiségek is a médiában, akik szakmájukban elért teljesítményük alapján valóban szolgálhatnak követendő példaként. Erre szokás azt mondani, hogy akinek nem inge, ne vegye magára – zárta gondolatait a frontember.