Ilyen volt Közép-Európa egyik legjobb fesztiválja: a Pohoda

Idén már másodszor lettem meggyőzve arról, hogy szülővárosomból megéri egy fél napot vonatozni (ami Pestről jóval kevesebb lenne). És miért? Hogy eljussak a Fehér-Kárpátok lábánál található Trencsénbe, ahol idén immáron 21. alkalommal szervezik meg Szlovákia legnevesebb fesztiválját, a Pohodát.

 

My wonderland part 2 w. @st_vincent , @jessieware and @confidenceman_ // #favefestival #pohoda #homofestivalis

GΞLI (@gelious) által megosztott bejegyzés,

 

Hiába a legnagyobb a saját országában, a fesztiválon részt vevő 30.000 fő (ami egyenlő a teltház fogalmával) pont elég ahhoz, hogy ne érzed magad egyedül, ám a nagyszínpados koncertek során sem nyomnak össze. A fesztivál egyik legnagyobb pozitívuma a kényelem: az ingyenes camping helyileg szeparált a fesztiváltól, igaz hogy árnyékmentes, de pont annyira van csak távol a fesztiváltól hogy a koncertek/buli után nyugodtan lehessen pihenni. A camping területére szinte bármi behozható, ami nem közveszélyes, hisz a fesztivál területén alkoholos italból csak sört és bort árusítanak. A szponzorok pedig ellátják még a legfelkészületlenebb fesztiválozókat is: sampont, fogkrémet és naptejet is kaptunk a felhőtlen szórakozás érdekében. Telefont tölteni és internetet használni is lehetett az erre felállított chill zoneban, ingyenesen. A fesztivál egyben gasztrofesztként is funkcionál, mindenféle nemzet konyháját ki lehet próbálni, sőt, akkora a változatosság, hogy én egészen az utolsó napig észre se vettem, hogy egyszer sem ettem húsos ételt.

 

Ám a kényelem mellett a fesztivál legerősebb oldala mégis a zenei felhozatal: fő fellépőként elhozták a Grammy díjas és tavalyi év egyik legjobb lemezét kiadó (MASSEDUCTION) St.Vincentet.

Maga a koncert fenomenális volt, kifejezetten a fesztiválszezonra szabva. A legutóbbi lemez számain kívül elhangoztak a korábbi lemezek ikonikus dalai (mint a Cheerleader vagy a Digital Witness), extra élményként pedig a színpadi elemekhet igazított különleges videók dukáltak. Ám szemkápráztató vizuálokban az első nap headlinere, a Chemical Brothers sem szegénykedett, a színpadon volt füst, lézer, gigantikus mechanikus robotok és persze felhangoztak olyan kihagytatlan számok, mint pl. a Galvanize. Az utolsó napon LP mutatta meg hogy élőben is olyan erőteljes a hangja, mint a Lost On You című számban, ám az ő koncertje egy kicsit kevésbé volt érdekes, mint a másik két húzónévé.

Nem csak a legnagyobb nevek érdemelnek említést, hisz a Pohoda híres arról, hogy bátran merít a világon éppen feltörekvőben lévő tehetséges zenekarok közül. Így nyűgözött le minket a tökéletes pop szatírát a Primal Scream hangzásával és teátrális elemekkel vegyítő Confidence Man, a legjobb kelet-európai elektropopot játszó Onuka és a mindenkit megtáncoltató Everything Everything. Igaz, egy kisebb zápor kezdett el hullni amikor Jessie Ware megjelent a színpadon, ám fantasztikus produkciójából és annál is fantasztikusabb énekhangjából semmit nem vett ez el, sőt a közönség így még jobban élvezte a Wildest Momenst című számot. A merészebb elektronikában alkotó SOPHIE is fellépett egy DJ szettel az utolsó nap hajnalában (ahol lejátszotta Charli XCX Focusát is) sőt, a fellépés után bevallotta nekünk, hogy Lady Gagával vonult stúdióba! 😱

 

My wonderland day 1 with @thechemicalbrothers // #favefestival #pohoda

GΞLI (@gelious) által megosztott bejegyzés,

 

Kísérletező elektronikát pedig a fesztivál a saját országából is bemutatott, amire csak egy elcsípett souncheck miatt találtunk rá véletlenül. Az egyik sátorban, a tavalyi Pohoda nagyszínpadát megjáró Katarzia nevű énekesnő mutatta be a közös projektjét egy Jonatán Pastirčák nevű elektronikus producerrel. A koncert érdekessége nem csak a posztinternetes háttérvideókban és a nagyon kemény, szinte Arcára hajazó elektronikus beatekben volt, hanem abban hogy ez a Pozsonyi Színház Antigoné átiratának zenéje. Kevés ennyire előremutató színdarabzenét hallottam eddig!

És hogy mi teszi lehetővé azt, hogy ez a zenei sokszínűség megmaradjon? A közönség. Éppen annyian táncoltak az éppen Európában felfutó szlovák Tolstoys koncertjére délután 4 órakor egy árnyéktalan szabadtéri színpadnál, mint amennyien kíváncsiak voltak másnap ugyanekkor egy nagyon tehetséges, ám helyileg jóval kevéssé ismert singer-songwriter lány, Jade Bird zenéjére.

Beszélgettünk több emberrel is, akik évről évre visszajárnak a fesztiválra. Sokan elmondták, hogy soha nem hallottak még a fellépők nagy részéről, de sokszor olyan újdonságokat hallanak itt, ami később velük marad. És hogy mi számukra Pohoda? 3 nap buli és kényelem, ahol találkoznak évente egyszer a külföldön dolgozó vagy tanul barátaikkal, majd együtt elmennek koncertekre és élvezik a fesztivál atmoszféráját. És ezt én is alátámasztom: ha egyszer az ember eljön ide, minden évben vissza akar majd térni élményeket gyűjteni.

kiemelt kép: Michal Augustini

Megosztás: